Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Kadácsiné István Sarolta: Fejér vármegye közigazgatása a kiegyezés korában (1860 – 1871)

Kadácsiné István Sarolta FEJÉR VARMEGYE KÖZIGAZGATÁSA A KIEGYEZÉS KORÁBAN (1860—1871) 1. A megyei önkormányzat helyreállítása (1860—1861) Az 1850-es évek végén a Habsburg Monarchiában a birodalmi centralizáció lebontása került napirendre. Az abszolutisztikus központosítás

1 megtörését az 1860-as októberi diploma kibocsátása jelentette. Mint ismeretes a diploma visszaállította a Monarchia egyes államainak „történelmi individualitását", a rendi országgyűlést, a kancelláriát, helytartótanácsot, a kúriát. Ez nagyjából az 1847. évi helyzet visszaállítását jelentette volna, bár ez lehetetlen volt. 1848 jóval túlmutatott a nemesi autonómián, és a magyar közvélemény is a 48-as alapokon álló, polgári viszonyokat tükröző önkormányzati testület mellett tört lándzsát. Madarász József,

2 a Fejér megyei ellenzéki politikai élet egyik prominens képviselője 1860-ban mondotta, hogy az alkotmányos élet biztosítéka az országgyűlés és a megyei önkormányzat. Szerinte 1848 bebizonyította, hogy a megyei autonómia megfér a „felelős országkormányzással". A vármegyékben érlelődött a törvények alapja, itt választották a tisztviselőket, ugyanakkor a törvényesség biztosítékát a nyilvánosság adta, s mód nyílt arra is, hogy a törvényellenes rendeleteket ne hajtsák végre. A hosszú csend után szinte szükségszerű volt, hogy újra megnyíljék az alkotmányos élet kapuja, mert ,,a bukott rendszer önmaga buktatta meg magát". Fejér megye főispánjává a Habsburgok iránt közismerten lojális gróf Cziráky Jánost nevezték ki. Ezért őt a megye közönsége, a 48-as bizottmány — az 1840-es években tanúsított reformellenes magatartása miatt is — ellenszenvvel fogadta. A hatóságok attól tartottak, hogy az elhangzott fenyegetőzéseket beváltják. A főispán azonban nem várt, és éppen ezért hatásos hazafias nyilatkozatot adott, így a többséget megnyerte, és lehűtötte a kisebb számú háborgók harci kedvét is.

3 Fejér megye egyike azon törvényhatóságoknak, amely elsők között törekedett az alkotmányos élet helyreállítására; 1860. november 28-án megtartották az önkormányzat visszaállítását célzó előkészítő értekezletet. Más törvényhatóságokban, pl. Somogyban már a főispán kinevezése körül bonyodalom támadt,

4 Szabolcsban

5 és Zalában

6 pedig az előkészítő értekezleten keletkezett ellentétek miatt eltoló-