Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A tőkés viszonyok kialakulásának és fejlődésének néhány kérdése Fejér megyében

a gazdaságok juhállománya is, de 1896-ban már ennek csak a maradványai voltak meg és az állatállomány összértékének 29 %-át képviselték. Korábban a juhtenyésztés igen kifizetődő volt. Merinói juhokat a legnemesebb fajtának tartották, s a nagyobb uradalmakban ezrével-tízezrével voltak találhatók. Általában a jól felszerelt gazdaságok minden magyar hold után 1 juhot tartottak. A juhászatok olyan magas színvonalon állottak, hogy a legjobb külföldi tenyészetekkel —• francia, angol — felvehették a versenyt. A magyar juhászatokat, •— köztük a nagy múltú Fejér megyeit is — a tengeren túli verseny tette tönkre. 1895-ben ezer katasztrális holdankint csak 350 db juh esik a Fejér megyei gazdaságokra. Ez a szám országos viszonylatban mégis magas. Esztergom és Nógrád megyei gazdaságokban érik el ezt a juhsűrűséget, s az egykori kirívóan nagy arányszámot képviselőkben; — pl. Somogy, Veszprém megyék uradalmaiban — már sokkal kevesebb juhot tartottak. Tanulmányunkban már utaltunk a megye kedvező talaj adottságára, amely a kedvező terméseredményeknek egyik magyarázatát adja. A falvak határát az 1909: V. tc. végrehajtása céljából ismét felmérték, és az 1875: VII. tc. alapján készült földadókatasztert kiigazították. Ekkor megvizsgáltak az egyes dűlőket, hogy a művelési ágban történt-e változás, azonkívül a föld minősége szerint megállapították az osztályba sorolás jogosságát is. Ha ez korábban tévesen történt, vagy az elmúlt évtizedek alatt változás ment végbe a földek minőségében, ezt is feltüntették az új földadókataszter nyilvántartásban azzal, hogy új osztályba sorolták őket.

77 E munkálatok során felvett Fejér megyei adókataszterbőr

78 több értékes adatra bukkanunk. Művelési áganként, járásonként tartalmazza az adóközségeket, és 1—8 osztályban adja a földek minőségét, azok területét katasztrális holdakban és kataszteri tiszta jövedelmét. Megadja továbbá a földrészletek és a birtokívek számát is.

70

' Fejér megyében 1909-ben a művelésbe vont terület 713 323tkat. hold volt.

80 Művelési ág Terület Kat. tiszta kat. hold korona Szántó 457 327 6 583 729 Kert 8 592 173 417 Rét 39 824 572 006 Szőlő 17 676 475 675 Legelő 77 213 286 964 Nádas 2 567 38 793 Erdő 57 783 148 827 Iparvállalatok és modern mezőgazdasági nagyüzemek Fejér megyében az első világháborúig A megyében, — de Székesfehérváron is —• hiányzik a század fordulóján a modern gyáripar. Csupán a mezőgazdasági termelés viteléhez szükséges műhelyek szolgáltatásai és termékei, azután a lakosság ellátásához szükséges iparágak; javító, szerelő iparok talál-