Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A tőkés viszonyok kialakulásának és fejlődésének néhány kérdése Fejér megyében

gabonacséplésre alkalmaztak. (Gőzcséplőszekrény 290 db volt.) Meglepő viszont, hogy gőzekét mindössze 4-et alkalmaztak, és aratógép is csak 47 található. A munkáskézben olyannyira szűkölködő Fejér megyei uradalmak egy részében még mindig bizalmatlanok a technikai haladással szemben, de kevés a tőke is ezek tömeges alkalmazására. Állati és emberi erővel működik 1949 cséplőszekrény, 2328 járgány, 80 kaszálógép.

69 Itt említem meg, hogy a 100 holdon felüli gazdaságokban 1895-ben 12 394 cselédet alkalmaznak.

70 A gazdaságok a külterjes termelési módszereket nemigen kívánták felváltani intenzív módszerekkel, mert a mezőgazdaságnak ekkor még kimeríthetetlen tartalékai voltak a munkaerő területén éppen úgy, mint más kihasználatlan vagy félig kihasznált termőterületek tekintetében. Az intenzívebb gazdálkodáson azt kel érteni, hogy igyekeztek a termelésbe befogni az eddigi ugarterületeket, az egykor lecsapolt réteket szántófölddé tenni, és elkezdeni a földek rendszeres. Waláhh 10 évenkénti trágyázását, műtrágyát is alkalmazni, bővíteni a kert. a szőlő, a gyümölcsös területeket, fokozni a mesterséges takarmánytermesztést, a kapásnövények területét, ezen belül is a kukoricáét növelni. 1895-ben arról kapunk hírt, hogy 120 megyei gazdaságban már alkalmazzák a műtrágyát.

71 Amíg 1880-ban még 50 216 hektárt hagytak ugaron, ez 15 év múltán 34 451 hektárra csökkent, azaz a szántóföldi területnek csak 13 %-át nem művelték meg.

72 Kenyérgabonát 1895-ben a szántóföldek 38 %-án termeltek, a kapásnövény 20, a takarmányvetés 15 %-ot vett igénybe. Ez utóbbi 13 %-a azonban kukorica volt, amelyből a jelzett esztendőben 703 ezer mázsa termett.

73 A kukoricát főleg a sertéstenyésztő uradalmak vetették nagyobb mennyiségben. Az évi kukoricatermés mintegy 120 ezer sertés hizlalására volt elegendő, bár emellett göbölhizlalással is foglalkoztak. 1886-ban 7249 szarvasmarhát hizlaltak a gazdaságok, amelynek kb. 40 %-át exportálták.

74 Az 1895. évi terméseredményekhez tartozik még 861 ezer mázsa őszi búza, 551 ezer mázsa burgonya, 227 ezer mázsa cukorrépa, 649 ezer mázsa lucerna, lóhere és baltacím termése is.

75 Szőlővel beültetett terület 1886-ban 11 137 hektár volt. A filoxéra pusztítása az ez utáni években következett be és mintegy 69 %-os pusztítást végzett.

76 Ez a pusztulás 18 %-kal magasabb volt az országos aránynál. A legelő- és rétterületek aránylag magas aránya a külterjes állattenyésztést látszik igazolni, bár a mesterséges takarmánytermesztés mennyisége sem lebecsülendő. Mindenesetre arra vet fényt, hogy az egyes gazdaságokban az is tallózó állattenyésztést kialakították; és a tehenészetek mellett a hizlaldákat bővítik és a ménest látják még el mesterséges takarmánnyal. A század végén a megye állatállományát 14 és fél millió korona értékre becsülték a kortársak. Különösen a szarvasmarha- és a lótenyésztés virágzott. Ezek tenyésztése különösen a megye déli részén fekvő uradalmakban nagyarányú, míg a sertéstartás a kisbirtokosoknál és a Vértes erdeit is magukba foglaló uradalmakban dívott. 1881ben 63 513 db szarvasmarhát tenyésztettek a megye gazdaságaiban, de ennek csak kb. 33 %-a volt színes fajta, a többi magyar és igénytelen fajta és a ridegtartás biztos alanya. Ugyanekkor még 457 ezer