Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A tőkés viszonyok kialakulásának és fejlődésének néhány kérdése Fejér megyében

meggyorsult, míg a tőkével nem rendelkező uradalmak gazdálkodási szintje a feudális időkre emlékeztetett vagy tőkés bérlők kezében volt. Az 1000 holdon felüli nagybirtok területe egyre csökkent, ame­lyet a pénz- és a hivatalnokvilág, s az ipar emberei vásárolnak fel. 1895-ben hitbizomány és más feudális eredetű nagybirtok 301 910 kat. hold van a történelmi arisztokrácia kezében. Ez a 96 birtoktest a megyében levő f öldvagyonnak még mindig több mint 42 %-a volt. A másik feudális eredetű birtokcsoportot a volt középnemesség alkotta. Ezek 111 tulajdoni részben 58 353 kat. hold területet birtokoltak, amely a megyei földállománynak több mint 8 %-a. Az egyházi birtokok 13 résziben, 55 563 kat. holdat tettek ki, de ugyanennyi volt a pénzvilág embereinek a szerzeménye is. (72 birtok, 56 323 kat. holddal.) A tanulmányi és vallás­alap birtoka 11 098, a száz holdon felüli parasztoké 16 gazdaságban 4708, az álamkincstárnak 1713, és Székesfehérvár városnak 100 hol­don felüli haszonbérletben 2175 kat. holdja van. 64 Végeredményben a megyében a földállomány 69 % volt a 100 holdon felüli birtokosok kezében, míg a fennmaradó részt — a 100 holdon aluli gazdaságo­kat -— kisbirtokos parasztok, közbirtokosságok, egyházak, tisztvise­lők, kisbérletek, dzsentri birtokok, s a vagyonában egyre gyarapodó polgárság birtokai tették ki. A száz holdon aluliak összbirtoka 170 951 kat. hold, amelybe beletartozott a nagyszámú zsellér, napszá­mosréteg is, s amely a fenti birtokosok 37 %-át alkotta. Az 1—5 holdasok 32 %-ot, az 5—10 holdat birtoklók 12 %-át, a 10—20 hol­dasok 11 %-ot, míg a 20—100 holdasok csupán 8 %-át adják a kis­birtokos kategóriáknak. 65 A kisbirtok még a század fordulóján sem tudott kijutni elmaradott helyzetéből. Valójában ugyanazok a jel­lemzői, mint az úrbéri elkülönülést követő időkben. Előrehaladásu­kat a mezőgazdasági válságok hátráltatták, sőt azt a kisgazdaságok érezték meg elsősorban. Az önellátásra berendezkedett kisgazdaságok a mezőgazdasági piacon nemigen jelenhettek meg, s az uradalmi ter­mékek tömege mellett a kisgazdaságoké korszerűtlensége mellett még jelentéktelen mennyiségű is volt. 1895-ben a művelési ágak közül a szántóföld a domináns. Ennek termékei — elsősorban a kenyérgabona — a szántóterület 64 %-át foglalták el, de viszonylag magas még a századforduló körüli évek­ben is a legelő aránya (13 %). Az erdők a megye hasznosítható terü­letének 9 %-át alkotják. 66 Az intenzív gazdálkodás a mezőgazdasági eszközök és vontatóerő szaporítását és tökéletesítését is megkívánta. A gazdaságokban ki­vétel nélkül még az állati vontató (iga) erőt alkalmazzák, így 2853 egyes- és 8071 kettős-, 137 hármas- és 17 négyes lófogatot. Számbeli­leg ugyan kisebb, de jelentőségében mégis nagy a szarvasmarhák alkalmazása az igázásban: így a század végén 1980 kettős-, 3976 né­gyes-, (főleg uradalmi) 25 hatos ökörfogatot alkalmaztak. Ehhez kell számítani 162 bivaly-, 465 öszvér- és 382 tehénfogatot is. 67 A foga­tokhoz rendelkezésre állt 15 917 vastengelyű és 1257 fatengelyű szekér, 4032 vasgerendelyű és 12 986 fagerendelyű egyes eke, 1880 kettős- és 1210 hármaseke. 68 Megjelentek a 19. sz. végéig a nagy­gazdaságokban a gőzgépek is. Ilyen 299 db volt a megyében, amelyet

Next

/
Thumbnails
Contents