Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A tőkés viszonyok kialakulásának és fejlődésének néhány kérdése Fejér megyében

lező. 1867-ben 1571, egy év múlva már 1983 gyermek járt a város elemi iskoláiba. A felekezeti elemi iskolákkal együtt 2540 iskolaköteles gyermek látogatta a tanodákat. Az iskolatörvény ellenére taiég mindig 364 gyermek tartotta magát távol az oktatástól. Középiskolai oktatásban a városban 552 fiútanuló részesült. Ezek közül 94 á városi alreált, 458 pedig a ciszterciták gimnáziumát látogatta. Ez utóbbi tanulóinak felekezeti megoszlása egyben Székesfehérvár vallási differenciáltságát is mutatja. A 361 katolikus tanuló mellett 67 zsidó, 21 helvét, 6 ágostai és 3 görögkeletit találunk. A kétosztályos kereskedelmi tanodában viszont — amely 1869-ben nyílt — a 29 tanuló közül 25 zsidó volt. Székesfehérvár lakosságának vallási megoszlása a 19. század második harmadában a következő volt: Felekezetek 1845. 1850. 1857. 1. Katolikus 16 985 16 070 16 711 2. Református 333 90 589 3. Ágostai 258 72 108 4. Görögkeleti 239 51 166 5. Izraelita 212 299 825 összesen 18 027 16 582 18 399 Székesfehérvár közegészségügye azonban most is a régi időkre emlékeztet. A városi kórházban (62 ágy) évente 350—380 beteget kezeltek, de ezt a földműves- és zsellérlakosság csak a végszükség esetén veszi igénybe. A város lakosságának kb. 40 %-a, (8800 fő) Felsővárosban él, és itt egyetlen orvos sem tudott még megtelepedni. ^Valamennyien (15) a Belvárosban éltek. Igen magas az 1 éven aluliak elhalálozása. 1868-ban 870 gyermek született, amelyből 274 halt meg. ^Ugyancsak magas az 1—5 év közöttiek halálozása is. Az említett évben 81 haláleset történt közülük. Zsúfoltak a lakások is. Házankint kb. 10—13 személy lakik, s ha a házakat lakrészekre (lakásokra) bontjuk, akkor is 5—6 fő esik. (Ez az arány megyei viszonylatban is. 1850-ben 36 763 lakrész.) Természetesen a Belváros zsúfoltabb, de Itt a lakások színvonala a kor igényeinek megfelelő. A székesfehérvári házak számát az alábbi kimutatás szemlélteti: Év Házak száma 1846 1579 1850 1763 1864 1692 Mezőgazdasági régiók és birtokstruktúra Fejér megyében a 19. század közepén Egy 1869. évi statisztika a legjellemzőbb mezőgazdasági kultúrákat számba véve, 3 fő vidékre osztotta Fejér megyét: így fa-, bores gabonavidékre.

26 A favidék Székesfehérvártól északra, északnyugatra terül el, s a Bakony, a Vértes dús erdőkkel borított hegygerinceit, a hegyhátakat, az itt fekvő medencéket, völgyeket foglalja magába. Nagyobb tele-