Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár haszonvételei 1688 – 1790 között

városi polgárokkal, fuvaronként 1 ft-ért hordatott be. 1741-ben úgy rendelkezett a tanács, hogy minden igavonó állattal rendelkező polgár és lakos vigyen fát a téglaégetőhöz. Egy ölért 1 ft-ot kaptak. 1781-ben a kamarás feladata volt a tűzifa beszerzése. 1788-ban a kamarás ellen panasz merült fel, hogy az Isztiméren vett 100 öl fából csak 88-at adott át a téglaégetőnek, a többit a maga hasznára fordította. 1793-ban a tűzifát a „falusi csilléző emberek" a városmajorig vitték, ott a városgazda vásárolta meg tőlük.

184 A téglaégetéshez szükséges földet az égető körül fekvő szántókról vették. 1779-ben, mivel a téglaégetés számára a föld nem volt elég, a környező négy szántót kisajátították.

185 A városi téglaégetőben égetett téglák fogyasztója egyrészt a városi lakosság, másrészt a katonaság volt. 1695-ben Kharner György 500, Kovács István 500, Albert Benedek 400 tégláért volt adósa a városi pénztárnak. 1729-ben a város kaszárnyaépítés céljából 400 ft-ért megvette az ún. Krebs-házat. Krebs, új háza felépítéséhez, 2000 téglát kapott. 1736-ban a prépost 200 ft-ot fizetett a városnak, városi háza utáni porció és a várostól korábban kapott téglák fejében. A következő évben a plébániatemplomhoz 20 000 téglát égettek. A tégla árát az egyházi pénztárból fizették ki. 9000 téglát, valamint a Donátkápolnából származó 7000 téglát ingyen adta a város.

186 1744-ben a régi plébániatemplom tornyát Hatzinger Pál kőműves tatarozta. Az anyagot a váios adta hozzá. 1755-ben Diuncsek Ferenc tégla-adóssága fejében 70 vödör bort (á 1 ft 50 d) adott. 1769-ben a városi házipénztárnak 1083 ft kintlevősége volt téglából. 1775-ben Pintér Andrásnak a kőművesmesterek nem adtak legényt háza felépítéséhez. A tanács megengedte neki, hogy „mór téglából", más hozzáértő napszámosok segítségével, építhessen. 1776-ban úgy rendelkezett a tanács, hogy mivel a város hitelezni nem tud, a kamarás csak tanácsi engedéllyel adhat téglát hitelbe. A kamarás a kintlevőséget még bírósági segédlettel is köteles volt beszedni.

187 1780- első negyedévében városi építkezésekre az alábbi anyagokat használták fel:

188 mész (p. mérő) tégla (db) í kő (öl) serfőzőház javítása 24 5100 3 iskolában kemence 3 200 — városháza 2 — — disznóól 18 4100 2 téglaégető javítása 17 4200 — híd javítás 31 5800 4 plébániatemplom 11 2600 — zámolyi sorompónál kemence 1 — — össz. 107 22 000 9 A város igen gyakran adott, elsősorban egyházi intézményeknek, ingyen téglát. 1718-ban a karmeliták 1500, 1721-ben a Nepomuki Szent János-kápolna építésére 3000 téglát kaptak. 1740-ben a tanács két-három égetést engedélyezett nekik a városi égetőben. 1752-ben a karmeliták engedélyt kaptak saját téglaégető kemence építésére.

189