Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Czakó Sarolta: Székesfehérvár szabad királyi város igazgatásának története, 1711 – 1740

A városi házipénztárba fizetendő adót szintén repartiálták, de itt egységesen állapították meg minden egyes polgárra az adó őszszegét, itt tehát nem állítottak fel külön osztályokat. A kamara 1722-ben szigorúan megrótta a várost, mert tudomására jutott, hogy egyes polgárok visszaélnek vámmentességükkel és megkárosítják a fiscust.

58 A kamarai tanácshoz írt levelében a magistratus arra hivatkozott, hogy a vámszedő hivatalnokok bosszúból tettek ilyen feljelentést a város ellen, mert annak polgárai korábban panaszt emeltek ellenük, ugyanis jogtalan esetekben is vámot szedtek. Például bármiféle üres szekér után, amely a városba érkezett, 4 dénárt, jármatlan ökör vagy ló után szintén 4 dénárt, s bármely a városba gyalogosan érkező személytől 1 dénárt követeltek.

59 A város egyúttal védelmet kért az ilyenfajta túlkapások ellen. A fentiekből látható, hogy a kamarának milyen nagy befolyása volt egy város életére, továbbá, hogy a kiküldött biztosok minden lényeges ügyben tájékoztatták a kamara tanácsát, s a kamara ennek alapján járt el, illetve ennek alapján küldte ki azokat a bizottságokat is. amelyek a városi igazgatás egészét vagy egy ágát felülvizsgálták, a hibák megszüntetésére pedig szabályzatokat dolgoztak ki. Az ilyen vizsgálatok után kiadott bizottsági rendeletek statútum jelleggel bírtak, a törvényhatóságra nézve betartásuk kötelező volt. Székesfehérvárra 1727-ben küldött ki a kamara bizottságot, amely a tisztújítást vizsgálta felül, és annak menetét a jövőt illetően részletekbe menően szabályozta.

60 Ugyanez a bizottság a város tűzrendészeti statútumait is átnézte, azokat kiegészítette és rendeletet adott ki, amelynek megvalósítását a magistratus gondjaira bízta.

61 A magyar kamarának városi vonatkozásban rendkívül sokoldalú munkát kellett ellátnia, ezért nagy könnyebbség volt számára a helytartótanács létrehozása és annak működése. Ez az új központi kormányhatóság ugyanis a közigazgatási ügyek intézését fokozatosan átvette a kamarától. 1730-ban királyi rendelet mondta ki, hogy ezentúl csupán a házipénztári számadásokat küldjék a törvényhatóságok a kamarához, a hadiadó-elszámolásokat pedig a helytartótanácshoz. E rendelet nem jelentette azt, hogy a kamara ellenőrzése megszűnt a városok felett, ellenkezőleg, a kisebb ügyek intézésétől felszabadulva, könnyebben gyakorolhatta felügyelői jogkörét. 1733-ban alakult meg a kamara városi bizottsága, amelynek feladata a 38 szabad királyi város számadásainak rendszeres felülvizsgálása volt.

62 (Ez volt egyébként a kamaránál az első állandó jellegű bizottság.) A bizottság 1711-től 1729-ig kérte a városok számadásait,

63 de ezek ellenőrzése olyan mérhetetlen feladat lett volna, hogy végülis csak 1724-től kellett beküldeni azokat.

64 A kamara városi bizottsága kérdőívet dolgozott ki, (idea, norma) amely 44 pontban sorolta fel a város jövedelemforrásait. A városok számára kötelezővé tették, hogy e séma szerint dolgozzák fel és küldjék meg kimutatásaikat.

65 Székesfehérvár 1733. június 19-én kapta meg az erre vonatkozó rendeletet.

66 1733—1734-ben a kamarai bizottság szinte kizárólag a szám-