Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Czakó Sarolta: Székesfehérvár szabad királyi város igazgatásának története, 1711 – 1740

adások feldolgozásával foglalkozóit. A városoknál is időbe telt, amíg az új feldolgozási rendszert megszokták, gyakran késlekedtek a kimutatások megküldésével, Székesfehérvárt is több alkalommal sürgette a kamara, hogy küldje meg a kimutatásokat.

67 A szabad királyi városok felett 1724-től legfőbb irányító szerv 1 a magyar királyi helytartótanács lett. Jövedelem- 1 kezelési és gazdálkodási ügyekkel továbbra is a kamara foglalkozott — továbbá a tisztújítással és bizonyos rendészeti kérdésekkel —, de a helytartótanács működése ezen a területen minőségileg újat hozott. Ugyanis a városok olyan közigazgatási, — ahogyan akkor nevezték, politikai — ügyeibe is beavatkozott, amelyek eldöntése korábban csakis a város területén működő legfőbb hatóságra, a magistratusra tartozott. A helytartótanács létrehozásának célja az volt, hogy olyan szervezetet hívjanak életre, amely rendszeres ellenőrzés j alá vonja az összes igazgatási területen működő egységeket. A kormányzat célul tűzte ki a nemesi megye, a szabad királyi városok és kiváltságolt testületek igazgatásának egységesítését, szabályozását. Az igazgatás központosítása szükségszerűen együttjárt az önkormányzatok hatáskörének megnyirbálásával, s ez elsősorban a városokban mutatkozott meg. Ennek okát abban kell keresni, hogy a megye mint nemesi testület, nagyobb ellenállást tudott kifejteni. A város mint „királyi vagyon" hűbéri viszonyban állott a királlyal, így sokkal kisebb cselekvési szabadsággal rendelkezett. Továbbá a városi kormányzat központi korlátozása megalapozottabb előzményekre támaszkodott. A helytartótanácshoz különféle ügyek és problémák megoldása- ) ban minden testület segítségért fordulhatott, közvetlenül azonban . csak a megyék, sz. kir. városok és a bányavárosok levelezhettek vele, míg alsófokú közigazgatási szervek csak a megyék közvetítésével

63 A kormányhatóság felállítására és személyi összetételére vonatkozó tervezetet 1723-ban közölték a törvényhatóságokkal. A Székesfehérvárnak megküldött tervezetből kitűnik, hogy a tanácsnokok szinte kivétel nélkül fő rangúak és jómódú köznemesek soraiból származtak.

69 Székesfehérváron a helytartótanács rendeleteit a tanácsüléseken / olvasták fel, ez jelentette egyúttal a hivatalos tudomásulvételt. Ha ! a leirat nem kifejezetten a tanácsnak szólt, hanem a köztudomásra j tartozott, akkor kidobolták, vagy kifüggesztették. A kormányhatóság egész belügyi igazgatást átfogó teendői közül egyik legfontosabb volt a gazdasági élet fellendítését szolgáló tevékenység irányítása. A XVIII. sz. első felében és a század derekán a Habsburg birodalomban a merkantilista gazdaságpolitika hódított. Ez a közgazdasági elmélet a gazdasági fejlődés fő hajtóerejét a pénzforgalomban (circulatio pecuniae), azaz a *