Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Életrajzok - Farkas Gábor: Baranyi Ákos 1874 – 1929

ÉLETRAJZOK BÁRÁNYI ÁKOS 1874—1927 Bárányi Ákos, a Temes megyei Vingán 1874. június 22-én szüle­tett, kisiparos családból. Apja, Bárányi József asztalosmester, anyja Gombos Etelka. A szülők Szegeden ismerték meg egymást és a házas­ságot is itt kötötték meg. A házasságból egy fiúgyermek, Ákos született. A család Székesfehérvárra 1881-ben költözött. Bárányi József asztalosműhelyt nyitott, ahol 3—5 segéddel dolgozott. A XIX. szá­zadvégi építkezések kedveztek az asztalosiparnak, de a századfordu­lón, ahogy a túltermelési. válság jelei jelentkeztek, már ezt az ipar­ágat is sújtotta a megismétlődő fizetésképtelenség. Bárányi Ákos is asztalosmesterséget tanult, de korábban a szé­kesfehérvári ciszterciták gimnáziumában három osztályt elvégzett. Mint asztalossegéd, Ausztriába vándorolt, hogy szakmai tudását kül­földi tapasztalatokkal is gazdagítsa. Itt ismerkedett meg a szocialista eszmékkel, és kapcsolatba került az osztrák munkásmozgalommal. E vándorévek alatt elsajátította a német nyelvet, eszperantó tanfo­lyamokat látogatott, és tagja lett egy szabadkőműves szervezetnek is. Amikor visszatért, Székesfehérvárott még nem működött szociál­demokrata pártszervezet. így —a népi követeléseknek bizonyos mér­tékig hangot adó — függetlenségi párt tagja lett, én ennek tisztség­viselőjeként dolgozott még a háború alatt is. Báró Manndorf Géza, a függetlenségi párt egyik frakciójának Fejér megyei vezetője, a vá­ros országgyűlési képviselője is jó kapcsolatiba került Bárányi Ákos­saL aki éveken át e frakció pénztárosa volt. Az ipari munkások között igen sokan a függetlenségi pártszervezethez tartoztak Székesfehér­váron. Ök a párton belül szereztek olyan politikai képzettséget, amely a mindjobban népszerűvé váló szociáldemokrata eszmékhez sodorta őket. 1902-ben Bárányi Ákos a székesfehérvári Déli Vasúti Műhely munkása lett. Ennek az okát részben abban lehet megtalálni, hogy apja műhelyében nem látta jövőjét biztosítottnak. 1902. július 27-én kötött házasságot Mórocza Mariannával. A házasságból két fiúgyer­mek született; 1903-ban Ákos és 1905. március 26-án József. Az apa munkahelye — bár szépen jövedelmezett — nagyban függött az építési vállalkozóktól. Így éppen 1902 körül, amikor a székesfehér­vári építési vállalkozók ellen eredményes sztrájkharcot folytattak az

Next

/
Thumbnails
Contents