Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Czakó Sarolta: Székesfehérvár szabad királyi város igazgatásának története, 1711 – 1740

terhet jelentett. A rendek az 1715. évi 8. tc. elfogadásával vállalták az állandó katonaság eltartását, így az igen megnövekedő hadiadón kívül a hadsereg beszállásolását, fűtéssel, világítással való ellátását (salgamus), élelmezését (portio) is. Ezt is a törvényhatóság osztotta szét a nádori porták száma szerint. Mind a taxát, mind a contributiot a kamarának számolta el a város, illetve a hadiadóról csak az elszámolásokat küldték a kamarához, magát a hadiadót a hadipénztárnak küldték meg. Székesfehérvár a budai kerülethez tartozott, így a budai hadipénztárba fizette időről időre a reá kivetett összeget. Adóösszege szinte évről évre emelkedett a XVIII. sz. folyamán. 1712-ben 900 forint volt,

51 ugyanezen taxa diaetalis fejében 1718-ban már 1400 forint ott fizetett a város,

52 1719-ben pedig 2000 forintot.

53 Székesfehérvár a többi városhoz hasonlóan nem fizette meg az országgyűlési taxákat, így a be nem fizetett adóösszeg a kamatokkal együtt egyre tetemesebb lett. A kamarától egyre-másra érkeztek sürgetések, olykor katonai executióval fenyegetőzve, ha nem fizeti meg a reá kirótt összeget.

5A hadiadót nem évi egy összegben kellett fizetni, hanem külön a téli és külön a nyári hónapok után, ugyanis a hadiadó nem pénzben, hanem természetben fizetett részeinek értékét levonták a hadiadó összegéből. Ez más összeget jelentett a téli és más a nyári hónapokban. A város a folyamatos fizetést nem tudta biztosítani — egyrészt mert az adóteher sokszor valóban méltánytalanul nagy volt, másrészt — mert az adóbehajtás nem történt- meg időben. így a városnak mindig volt adóhátraléka, aminek megfizetését a kamarától, később a helytartótanácstól küldött leiratok ismételten sürgették. 1711-ben a városra 90 j

/

2 portiót vetettek ki, ennek összege 6 hónapra 2166 forint volt.

55 Ez a téli hónapok adóját jelentette. Az áprilistól novemberig terjedő időszakra már 2561 forintot tett ki a hadiadó, beleértve a portiót, s a salgamust is.

5(i 1716-ban 130 \/

4 orális (élelmezési) portio és 65

1

/e equilis (lótartási) portio esett a városra, 1722-ben az orális portiók száma már 140, aminek pénzben kifejezett összege a hat téli hónapra 3341 forint, tehát havonként 556 forint 52 dénár. 1728-ban pedig a repartitió már 612 forintot állapított meg egy hónapra. Ezekből az adatokból kitűnik, hogy a hadiadó évről évre emelkedett. A törvényhatóság az adók igazságos szétosztásáról, lebontásáról, a külső- és belső tanács együttes ülésén döntött. A városra eső portio arányos szétosztása érdekében a következő rovatokat vették fel az adólajs iromba: — városrészenként a polgárok neveit, — a házakat a belvárosban 1—5. a külvárosban 1—3 osztályba sorolták, — ipari, kereskedelmi tevékenységet folytató polgároknál 1 — 4 osztályt állapítottak meg, — a zsellérek számát. — az állatállományt. — és a szőlőgazdálkodás adatait.

57