Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Czakó Sarolta: Székesfehérvár szabad királyi város igazgatásának története, 1711 – 1740

A_ szabad király városok mindenkori felsőbbsége a magyar udvari kamara volt. A király és a szabad királyi városok viszonyát a p e c u ITu'm regium" fogalma jellemezte, s mint királyi vagyont, a városokat" a kamara ellenőrizte, beszedte tőlük a királyt, illetve a kincstárt illető jövedelmeket, s védelmükre kelt, ha kiváltságaikat sérelem érte. A XIII—XVI. században a városok ellenőrzése nem tartozott a kamara legfontosabb teendői közé. s a királyi kamara és a szabad királyi városok viszonyát sem az ellenőrzés jellemezte. A kamara elsőrendű feladatának tekintette a kincstári jövedelmek, királyi jogból eredő haszonvételek behajtását, kezelését- és azok hováfordításának felügyeletét. A sz. kir. városok kiváltságolt helyzete éppen abból adódott, hogy adóiknak évi, egy összegben történő megfizetése esetén önállóan irányíthatták belső életüket. Kötelezettségeik teljesítése esetén nem is érte semmiféle zaklatás e városokat a központi hatalom részéről, annál is inkább, mivel annak politikai, gazdasági támaszát képezték a rendiség kialakulása idején. A már említett gazdasági és vallási okok miatt a városok belügyeibe való közvetlen beavatkozás kezdetét a XVII. századra tehetjük. 77. Mátyás küldött ki először bizottságokat a sz. kir. városokhoz, ha panaszt emeltek a rájuk kirótt adó magas összege miatt. A bizottság a magyar kamara tagjai közül került ki, részben mert ez volt az egyetlen állandóan működő magyar kormányszerv, részben, mert a városi ügyeket a legjobban ismerte.

42 A központi hatalomnak újabb pénzforrásokra volt szüksége, s a városokban fellelhető kisebb, vagy nagyobb mérvű korrupció alkalmat szolgáltatott a gazdasági ügyvitel felülvizsgálására, illetve ennek révén a városok jövedelmeinek felmérésére. A kamara szerint az uralkodó célja a bizottságok kiküldésével a visszaélések megszüntetése és a taxa megfizetése után fennmaradó jövedelmük felülvizsgálása volt. A bizottságok egyúttal összeírták a város mindenféle jövedelmét: a sör és bormérésből, mészárszékekből, szőlőművelésből, különböző illetékekből származó hasznát. Felkutatták, hogy mi történik a magszakadás útján a városra háramló birtokokkal, mennyi a jövedelme a városnak a halászatból, az erdőkből, legelőkből, stb. Az uralkodó felvilágosítást kért a bizottságoktól igazságszolgáltatási kérdésekben, árvák, özvegyek ügyeiben, s ezzel mintegy népvédelmi jelleget akart kölcsönözni a bizottsági tevékenységnek. Nem vitatható, hogy a központi hatalom intézkedései olykor szociális jelleggel bírtak, de az bizonyos, hogy legfőbb mozgató rugójuk az anyagi érdek volt.

4y Emellett fontos szerepet játszott a már említett valláspolitikai szempont is. A szabad királyi városok magistratusai természetesen lázadoztak a biztosi rendszer ellen, és ha nem is tudtak hathatós ellenállást kifejteni, maga a rendszer sem tudott teljes egészében kibontakozni. Alig ült el a harci zaj Székesfehérvár város körül, a kamara máris biztost küldött ki a megtartandó tisztújításra. A város jelentést tett a tisztségválasztások körülményeiről és eredményeiről, s ezeket jegyzőkönyvben is rögzítették.

4

~ A biztost a kancellária fel-