Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Források - Móra Magda: Fejér megye népessége II. József korában

Az „egyénenkénti ház- és családi ív"-<ek megyénk községeiben sem maradtak fenn. Ez azért nagy kár, mert az összesítésekbe nem kerülhettek be olyan pontossággal és részletességgel az adatok, ahogy ezeken szerepelnek, s az összehasonlítási lehetőségek hiányában nehezebbé válik az összesített adatok értékelése. A kiadott rendelkezés értelmében minden lakott és lakatlan házat össze kellett írni. A lakatlan háznál meg kellett jegyezni a pusztaság okát is. Arra azonban nem tért ki az utasítás, hogy a nem lakóház rendeltetésű épületeket fel kell-e venni. így az összesítésekben megyénkben is nem egy helyen több házat írnak össze, mint családot. Egyéni lapok hiányában nem lehet eldönteni, hogy ezek között mennyi a pusztuló, a pillanatnyilag lakatlan vagy a lakóház céljára egyáltalán nem használható épület. Danyi Dezső és Dávid Zoltán ,,Az első magyarországi népszámlálás" c. forrásközlő munkájuk (KSH Bp. 1960.) bevezető részében nélkülözhetetlenül fontos útmutatásokat adnak az 1784—1787. népszámlálás adatainak értékeléséhez. Hangsúlyozzák, hogy a család fogalma itt is a háztartás fogalmával azonos. A családfővel közös háztartásban élő házas gyermekeket ugyanúgy egy családba sorolták, mint a házi szolgákat, inasokat, uradalmi tiszteket. A rendelet értelmében ide kellett sorolni „ha külön nem főznek. . . egy Asztalon, kenyéren vágynak". A magányosan élő személyek viszont önálló famíliát jelentettek. Azt a fiút. akinek szülei éltek, ha távol volt is családjától, apja házában írták össze, — megjelölve pontos tartózkodási helyét —, míg ideiglenes tartózkodási helyén nem sorolták be a helység állandó népességébe. Az egyéni lapokon a megszámlált neve és életkora után „állapotját", azaz rendi hovatartozását, foglalkozását, családi állapotát és esetleges testi fogyatékosságait jegyezték fel. A katonai szolgálatra alkalmas férfiaknál meg kellett állapítani, hogy „kicsiny", „közepes" va

gy jókora termetű". A „Minden házakat és familiákat egyben foglaló tábla", amelyeket az egyéni lapok alapján állítottak össze a községek, még házanként külön mutatja az egyes családok adatait, a férfiakat foglalkozás szerint, a nőket egy tételben. Az együttes adatok adják a falu képét. A megyei táblák már csak a helységek összesített adatsorait tartalmazzák. Rovataik azonosak az egyéni és családi ívek rovataival, de termesztésen kiegészülnek a népesség számával és a helységek közigazgatási jogállásának megjelölésével. Fel szokták tüntetni a település birtokosát és a helység egyházi beosztását is, megyei öszszeírásunkból azonban ez a két utolsó adat hiányzik. — Az összesítő lapok nyomtatott és írott szövegét kevés rövidítéssel és eredeti helyesírással közöljük. Nézzük meg Danyi Dezső—Dávid Zoltán nyomán az egyes foglalkozási ágakat, illetve az egyes kategóriák helyes értékelésének szempontjait. Papok: Valamennyi vallásfelekezetet papjainak számát adja. Nemesek: Korra való tekintet nélkül itt írták össze a nemesi családok valamennyi férfi családtagját. Tisztviselők és honoratiorok: Ide tartoztak a királyi szolgálatban álló