Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Források - Móra Magda: Fejér megye népessége II. József korában

nemes férfiak akár alacsonyabb, akár magasabb tisztséget töltöttek be. Orvosok, ügyvédek, előkelőbb uradalmi tisztek is itt kerültek ny ilvántartásba. Városi polgárok és falusi mesteremberele: Városi polgárként kezelték a városi háztulajdonnal rendelkező családfőt — foglalkozástól függetlenül. De ide kellett azokat is sorolni, „Akik a Városban vagy a Falukon ugyan semmi Házat nem bírnak, hanem FábrikákbóL Só és Ércbányákból. Vas-Hamorokból, különös találmányú Mesterségekből avagy Kézi Mesterségekből magokat s famíliájukat leginkább táplálják." Gyakorlatilag ebbe a kategóriába sorolták tehát a szabad királyi városok jómódú iparos, kereskedő polgárait, a falusi mesterembereket és a mezőgazdasággal foglalkozó, de városi háztulajdonnal rendelkező parasztokat is. A polgár megjelölés tehát az összeírásban vegyes kategóriát jelent, tulajdonképpen sem jogállást, sem foglalkozást nem jelöl. A szót bizonyára különbözőképpen értelmezték a helyi viszonyok szerint. Parasztok: „Ebbe a Rubrikába valók mind azok. valakiknek vagy magok Saját vagy pedig annyi Árendás Földjök vagyon, hogy ők egy egész, három fertály, fél, avagy egy fertály Sessiojú Parasztot, avagy Jobbágyot tesznek, avagy némely Tartományok szokása szerént Szőlő Mívesek vagy Kapások." Az úrbéres telkiállomány általánosan használt kategóriái szerint a birtokolt földterület nagysága döntötte el itt is. hogy a jobbágy vagy zsellér kategóriájába tartozott valaki. A negyed teleknél kisebb földterületen gazdálkodó már zsellér. A pontos határok meghúzására pontos birtok-adatokra lett volna szükség, ennek hiányában a jobbágyság szegényebb rétegei és a házi zsellérek tehetősebb csoportjai könnyen kategóriát cseréltek. Polgárok és parasztok örökösei: Ide kerültek az ország szokásai szerint a polgárok és parasztok legidősebb vagy legfiatalabb fiúgyermekei, esetleg a családfő veje. Ezek száma rendszerint azonos az előző két rovatban szereplő családfők számával. Ha többlet van, a?, özvegyasszonyok fiai adják, akiknek anyját nem mint családfőt írták össze a polgárok és parasztok között, hanem az utasítás szerint az „asszonyi nép" rovatába került. Házi és kerti zsellérek: Mint már említettük, ebbe a kategóriába tartozott a negyedtelkes jobbágyok alatti népréteg, de ide sorolták „A Földes Uraságoknak szolgálattyában lévő minden Tisztek és Szolgák" rétegét is. Ide tartoztak „A Bányák. Só-Aknák avagy más egyéb Országfoglalatossági. mint a Hajókázás, Ország Ut-tsinálás. ErdőVágatás. Fah ordas. Hajók és effélék mellett örökös Kenyérben lévők". . . Ide sorolták a 40 évesnél idősebb férfiakat — a papok, nemesek és tisztviselők — kivételével, a testi hibában szenvedőket, igen kicsi termetűeket és a papok, tisztviselők fiúgyermekeit. Ebbe a kategóriába vették fel tehát a katonai szempontból még mentesített férfinépesség legkülönbözőbb csoportjait és a katonai szolgálatra cesti fogyatékosságaik miatt alkalmatlan férfiakat. ...4 birodalom egyéb szükségleteire fordíthatók": Ide kerültek azok a 18—40 év közötti férfiak, akik az előző rovatokban nem szerepeltek. A rendelet külön előírta, hogy ide sorolandók a nőtlen szolgák, mesterlegények, inasok, napszámosok és az elhalt szülők felnőtt fiú-