Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Czakó Sarolta: Székesfehérvár szabad királyi város igazgatásának története, 1711 – 1740

folyással bírt, az ő kezén fordult meg minden bevétel és kiadás,minden gazdasági vonatkozású ügyet ő' intézett. Székesfehérváron 1 csak olyan polgár neve merült fel e tisztség betöltésénél, aki előzőleg tanácsbéli volt, vagy megbízhatóságát valamely másik fontos beosztás során már bizonyította.

30 Hatáskörébe tartozott a telekhivatal vezetőjének ellenőrzése, bérleti ügyek figyelemmel kísérése, s gondoskodnia kellett arról, hogy a számadások idejében jussanak el a kamarához. A kamarás feladata volt a tizedszedés lebonyolítása, az ún. kisebb királyi haszonvételek jövedelmének a város javára történő begyűjtése és felhasználása. Bizonyos esetekben a polgárság válasz- ! totta e tisztség viselőjét, más esetekben a tanács nevezte ki. Gyakori I jelenség, hogy ugyanazon személy hosszú ideig töltötte be e feladatkört. Ez indokolt is, hiszen e funkciót jól ellátni csak meglehetősen nagy gyakorlat után lehetett. Az árvaügyek intézéséért az árvapénztár felügyelője volt fele- J lős, de előfordult, hogy az árvák vagyonának kezelésére a kamarást jelölte ki a tanács. A kamarás irányítása alatt működtek a számvevők (perce p t o r e s ) . Könyvelési és ellenőrzési feladatokat láttak el. Külön számvevője volt a városi házi pénztárnak (perceptor cassae domesticae). külön a hadipénztárnak (perceptor cassae portionalis), és külön a magszakadás útján városra háramló javak pénztárának (perceptor cassae caducit a t i s ) . A számvevőket a tanács nevezte ki.

3!1 A város gazdálkodásának irányításában még egy sor tisztségviselő tevékenykedett. A vásári felügyelő (magister f o r i ) pl. a vásárok rendjére ügyelt, a tanács felhatalmazása álapján felülvizsgálta a mértékeket, beszedte a helypénzeket. E tisztségbe olyan vagyonos polgár került, aki élvezte a város alsóbb rétegeinek bizalmát is.

32 A gazdasági irányítás megkönnyítését szolgálta az az eljárás, hogy egy-egy gazdasági ágazat felügyeletét biztosokra ruházták. Volt felügyelője a vámügynek (inspector telonii). az utaknak, hidaknak, épületeknek (inspector ae d i 1 i u m ), a csatornáknak (canalium ductor) és a kórházaknak (syndicus lazarethi). A kórházi felügyelőknek különösen járványok idején volt felelősségteljes és nehéz a feladatuk.

313 A tanács saját hatáskörében fogadott fel és foglalkoztatott orvosokat,

31 bábákat.

35 Felfogadott mezei csőszöket, gulyásokat,

36 a pallosjog gyakorlása által szükségessé vált hóhért,

37 továbbá olyan mesterembereket, akik tevékenységére a városnak szüksége volt, s ilyen foglalkozású polgár kebelén belül nem akadt.

38 A város bírájának és tanácsnokainak újraválasztása évenként vagy félévenként történt, a kiváltságlevél vagy a tisztújítást elrendelő királyi leirat által megjelölt napon. Székes felvérvár kiváltságlevele nem határozza meg ezt a napot, csupán azt köti ki, hogy a város tisztújítását tartsa meg más szabad király városok szokása szerint. Legáltalánosabb volt az április 24-i, Szent György-napi válasz- I tás, s Székesfehérvár is ezt a gyakorlatot vette át. J Hivatali évének leteltével a bíró és a tanács felelősséggel tar-