Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Közlemények - Szilárdfy Zoltán: Egy ercsi délszláv képes ponyvairat ismertetése

N. B. Ezen Istenes föl tett Szándékunkat minden Esztendőben akarjuk foltatni hogy ha az könyörgő Levelünk az föllebb valoktul engedelmet nyerhet" A levélre írt „Petita íacultas publicam processionem ad Ertsi instituendi concessa non est." — megjegyzés szerint a processió nem engedélyeztetett.

19 A rézmetszet lap legérdekesebb része: az ercsi kápolnának és környékének látképe, előtte a Dunával (4. kép). Az újfalui partról ábrázolt kép kiemeli a kápolna mögötti szőlőhegyet, a tőkék megrajzolásával, ahogy az 1818-as kánoni vizsgálat is ,,intra Vineas Ercsi enses" jelöli a kápolna helyét, A falu végéből 5 kis kerítéses házat mutat be metszetünk. A vedután látható Duna-szakasz közepén halászbárkát, utána a folyás irányát mutató nyilat, majd egy Buda felé tartó, kalapos evezőst figyelhetünk meg. 4. kép: Az ercsi kápolna és környéke a metszeten A kép bal sarkán a hajómalom képe tűnik elénk. Az ercsi vízimolnárság régi hagyományaira utal már egy 1590-ből való okleveles adat, amely az Ercsihez tartozó javak felsorolásában föltételezi a vízimalom létezését is.

20 Odaillett a kegykép alá a hajómalom ábrázolása, mert amint a jeles magyar kultúrtörténész, Takáts Sándor írja: „Ismeretes dolog, hogy a magyar ember a malmot mindig szent és kiváltságos épületnek tartotta. Tudjuk, hogy a 16. században a templomok és a nemesi udvarházak mellett a malmok is asylumok voltak, ahonnét az odamenekült embert kivoinni nem volt szabad. . . Városi jegyzőkönyvek, földesurak utasításai hirdetik, hogy a malmokban szeszesitalok tartását, a malmok körül való káromkodást, a duhajkodást szigorúan büntetik. Egyszóval Magyarországon a malom a megkülönböztetett épületek közé tartozott, ahol nemcsak az. üldözöttek, de még a bujdosó bűnösök is menedéket találtak".

21 A malmoknak ez a különleges helyzete valószínűleg a kenyér, sőt az eucharisztia tiszteletével függ össze. Az 1778. évben Ercsiben tartott kánoni látogatás jegyzőkönyve megemlít egy helyi népszokást, amely szintén ezekre az összefüggésekre utal. A faluban a hús-