Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Balázs László: 100 éves harc az acsai uradalomért

ben csak iskolamesterrel találkozunk, de a csutiak között több két­ségtelenül nemesi származású lakos is van. Alcsut felértékelésénél a kamarai kiküldött a környezet leírása után megállapította, hogy a falunak van elegendő szántóföldje, rétje, legelője, erdeje, szép szőlőhegye, a török idő alatt itt sem volt ke­resztény földesúr, azonban 4 évvel azelőtt a pálosok beültek a bir­tokba, nem tudni mi jogon, s kaptak 120 forint bérösszeget a falutól; a török földesúrnak fizettek 15 rajnai forintot, a török császárnak 4 birodalmi tallért; a falunak vinni kellett Budára a hídveréshez 6 kocsi töltést és három fát (gerendát). Eszerint a 120 forint fizetés, tőkére átszámítva 6 %-os kamatot véve figyelembe lesz 2000 F.. a fuvarok és fák tőke-értéke is 200 F., a török császárnak adott 4 birodalmi tallér (6 forint) szintén 200 F., a török földesúrnak fizetett 15 forint tőkéje is 200 F., mindent összeszámítva (rosszul összeadva) kereken Alcsut falu értéke 2450,— forint. A két birtok teljes értéke a budai kamara adminisztrációja szerint kb. 12—15 000 forint. Az udvari kamara kiértékelve az összeírást, magasabb kulcsot alkalmazott, és az egész birtok értékét 24 673 fo­rintban állapította meg. Az Űjszerzeményi Bizottság fegyverváltságul rendesen a birtok értékének a 10 %-át követeli azon a címen, hogy a császár ,,a háború jogán és igazságos fegyverekkel szerzett, vérrel felszabadított földeket legkevésbé sem lenne köteles visszaadni", de ha mégis visszaadja, minthogy ezt magasabb érdekből teszi, csupán királyi jóságból és kegyességből cselekszi, s a birtokjog törvényes igazolásán, a közterhek elvállalásán és a külön hűségeskün kívül a magyar birtokosoknak váltságdíj, fegyverdíj (jus armorum) fizeté­sét is kötelességükké tette. — Feltűnő, hogy ennek a fegyverváltság­nak a megfizetésére a kamarai tisztviselők milyen készségesen je­lentkeztek. De Újvári még rajtuk is túltett e tekintetben. Az 1696. évi adományozásnál felháborodottan tiltakozott a kamara a nádori jogkör túllépése ellen. Most minden ellenvetés elmúlik, s Újvári megkapja a birtokot, miután a szokottnál kétszeresen is több ösz­szeget, az 5000 forintot megfizeti. Igaz, hogy a jószágot így is ingyen kapja, 20 éves hű szolgálata jutalmául. 67 Újabb lakosok letelepedése. A XVIII. század elején Ácsára újabb telepesek jöttek. Néme­lyikről a vallomások később elmondják, hogy mimódon? így Kovács Mátyás, akit mestersége után hívtak Kovácsnak — atyját Körtvé­lyesinek hívták, mert onnan származott, — az elmúlt háborúk alatt szekérmester volt. s azok elmúltával jött Ácsára. Az 1696. évi vizs­gálatok alkalmával egyetlen jövevénynek tartott Szabó Mihály Csák­várról származott át Ácsára; a mestersége volt szabó, valójában Varjas Mihálynak hívták; itt szőlőt vett, majd fiaival együtt vissza­megy később Csákvárra. Róluk és. a többi időközben Ácsára jöttek közül egyről sem állítható, hogy nemes lett volna. 68 De Alcsuton, — ahol korábban Csuthyak, Doboziak és nemes Nagy István utódai él­tek, — most több nemes család telepedett le. így a Becseiek, akiket

Next

/
Thumbnails
Contents