Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Balázs László: 100 éves harc az acsai uradalomért

Szerzet részére jó gondviselésük alatt folytatják; hegyvám helyett minden gazda egy kappant ad; 20 itce vajat szolgáltatnak be. Ugyanezt igérik és adják az acsaiak is.

51 A pálosok számba veszik a két falut: az 1701. aug. 27-én kiküldött meghatalmazottjuk Ácsán és Alcsuton 32 jobbágy telket talál, ezen felül 60 elhagyott portát.

52 Újvári ismét munkához lát, hogy Acsa és Alcsut birtokába jusson, Királyi rendelettel a Pálosokat az Űjszerzeményi Bizottság elé hivatja, hogy igazolják jogukat Ácsára és Alcsutra. Újvári szerint e falvak az Űjszerzeményi Bizottság alá tartoznak, annál is inkább, mert a pálosok a lakosokkal is ellentétben vannak.

553 A pálosok elküldik a megegyezést, de ez nem elegendő a neo-acquistica commissio számára (1702. márc. 13.).

5- S közben Újvári megveszi ijj. Sándor Istvántól és testvérétől, Judittól az ácsai alcsuti birtok jogosultságát. (A Sándor-testvérek eladják 800, ill. 400 forintért igényeiket Kirchmayer Zakariás haditana csosnak 1701. március 3-án, s két hét múlva Kirchmayer ugyanennyiért átadja ezt a birtokjogosultságot Újvári Imrének és feleségének, Sigray Borbálának.

55 Újvári most már vételi jogigényre hivatkozva kéri a királytól a donatiót a két falura, amelyért hajlandó fegyverváltságként 5000 forintot fizetni. Komárom megye 1702. október 6-án újból igazolja, hogy Ácsán és Alcsuton a birtokok nem a jobbágyporták közé tartoznak, hanem a curiális nemesi földek közé,

5

" de közben a király már augusztus 9-én „valóságos királyi és fegyverjog alapján" 5000 forint lefizetése esetén fiágon, 10 000 forint megfizetése után pedig nő-ágon való örökösödéssel Újvári Imrének és feleségének adományozza a két falut, s a budai kamarai adminisztráció kiküldötte szept. 12-én már át is adja nekik.

57 A beiktatás ellen tiltakozik Bakay Imre, a pesti pálos rendház főnöke, s tiltakoznak a falvak lakói is.

58 Harc Újvári ellen. Üjvári erőszakoskodás és ügyeskedés révén szerezte meg e falvakat. Már az 1696. évi első, nádori birtok-adományozás alkalmával látta, nemes alattvalóit nem lesz könnyű legyőzni, amikor is Sándor Istvánt majd hogy meg nem ölték. Ezért 1702 májusában az acsaiak és az alcsútiak közül néhányat magához hivatott Budára: így Ácsáról Somodi Istvánt, Gémesy Lőrincet, Borsos Andrást, Rostás Istvánt, Alcsutról pedig Csuthy Istvánt, Nagy Balázst és Szabó Istvánt, és velük arról tárgyalt, hogy minden urasági tehertől mentesek lesznek, ha őt birtokba segítik.

5- Másokat, — többek között Sebők Andrást is — német katonákkal elvitetett Budára, és bebörtönöztette őket.

60 Az otthonmaradottak ellen a birtok megnyerése után pert indított az oktavális bíróságnál. Az ellentmondók nyilván hirdették, hogy id. Sándor István és Újvári milyen gálád módon jártak el velük szemben, amikor nemesi bizonylataikat nekik átadták, és még pénzt is fogadtak el tőlük igért pártfogásukért. Az oktavális bíróság — Üjvári vádja alapján — el is marasztalta őket. Újvárinak könnyű volt igazolni magát, hogy azokat nem ő, hanem Sándor István cselekedte, s hogy ő okmányaikat nem is látta, és ezért tőlük elégtételt kért.