Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Balázs László: 100 éves harc az acsai uradalomért

A bepanaszlottak közül Csuthy Balázst, aki nem is jelent meg a tár­gyaláson, s már másodszor tiltakozott Újvári birtoklása ellen, a bíró­ság 3 márkára, azaz 12 forintra ítélte. A többieket: Sebestyén And­rást, Bertók Pált, Becsei Mihályt Alcsutról, Végh Pált, id. és ijj. Szabó Jánost és Rostás Istvánt Ácsáról, akik szintén nem jelentek meg, ámbár csak először tiltakoztak, hasonlóképpen 3—3 márka sú­lyos pénzbüntetésre ítélték. Újvárit az egész közönség előtt a bir­tokba ünnepélyesen bevezették." 1702. tavaszán még a pálosok szed­ték a tizedet, ősszel pedig már Újvári emberei. De erőszakosságán és ügyességén túl összeköttetéseinek is kö­szönhette Újvári a birtokot. Sándor István második felesége, br. Na­dányi Borbála révén volt neki sógora. Felesége, felsősurányi Sigray Borbála, Sigray Ferenc és br. Nadányi Zsófia leánya volt. így is ke­rültek össze a birtok megszerzésére. A református alcsútiak és acsai­ak a szintén református Sándor Istvánhoz, mint hittestvérükhöz mentek, akiben inkább megbíztak, mint a katolikus Sajnovicsban. De Sándor István második feleségével, a katolikus báróleánnyal való házassága után elszakadt tőlük, s védelmük helyett inkább a maga számára kérte Újvárival együtt a birtokot. 03 Újvári igazi pártfogói és segítői azonban a sógorai voltak. Sigray II. János, a királyi kan­celláriánál tanácsos. 1708-ban táblai ülnök, azután alnádor, a pozso­nyi kamara tanácsosa, aranysarkantyús vitéz, végre országos főpénz­tárnok, al tárnok, 1728^ban báróságot is kapott. A másik sógor Sigray Józsej, pozsonymegyei alispán, kir. udvari tanácsos, 1724-től szintén báró. Újvári Imrének felesége révén ilyen hatalmas pártfogói voltak. így tudott győzni nemcsak a bárdolatlan falusi nemesek fe­lett, de az ellenreformáció korában fölöttébb pártfogolt pálosokkal szemben is. 0:i A birtok. A budai kamarai kiküldött tisztviselő nehéz helyzet előtt állott, amikor a felbecslésre kiküldöttek. A kamarai levéltárban Ácsáról háromféle becslés is van: az egyiken a birtokot jóval többre érté­keli, mint a másikon, a harmadikat pedig áthúzta a tisztviselő. — Ezért inkább a két falu összeírását vessük össze, először Ácsáét. 04 Az összeírás szerint van Ácsán 32 családnak 16 egész és 17 fél telke, s van három zsellér is, az egyiknek a neve Odor Péter, aki a régi birtokos nemes család tagja lehet, de mivel jobbágya nem volt, anyagi erővel pedig nem bírt a gazdálkodásra, zsellérkedik. A telkes családoknál van 30 fiú és 20 leány; csak egy helyen van 4 és egy helyen van 3 fiú, azaz az átlag 1—3 gyermek, kivételesen egy he­lyen 4, egy helyen pedig 5 gyermek. A családokat két szülővel szá­mítva — csak egy helyen van feltüntetve, hogy özvegy — van a faluban a gyermekekkel együtt, három zsellér családot is gyermek nélkül számítva, összesen 125 lélek. De bizonyára voltak még öreg magános férfiak, özvegy asszonyok. Az összeírás csupán a munkára alkalmas 15—17 éven felüli gyermekeket számította, s voltak még kisebb korú gyermekek is, akiket nem számítottak bele az össze-

Next

/
Thumbnails
Contents