A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Kárpáti Endre: Fejér megye egészségügyi helyzete a felszabadulás évében

Jegyzetek 1 Fejér megye felszabadulásának történetéből 1'944—1945. Székesfehérvár, 1965. 235 1. 2 Uo. 3 Fejér megyei Napló, 1944. november 8. V. ö. Farkas Gábor: Fejér megye felszabadulásának történetéből 1944—45. 4 Baróti Géza: Ezer év — négy hónap (Karácsonyi ajándék). Népszava, 1961. március 28. 5 Jankovich Ferenc: Csepp a tengerben. Budapest, 1956. 569. 1. 6 Fehérvári Hírek, 1945. IV. 22. Id. Farkas Gábor: Az élet megindulása és a demokratikus átalakulás kezdete 1945-ben. Fejér megyei Szemle, 1965. 2. sz. 25—40. 1. 7 Polgármesteri jelentés 1946 évről Székesfehérvár thj. város törvényhatósági bizottságának 1946. XII. közgyűléséről. F.M.L. Közgy. Jkvek 1945—46. 12.110/1946. sz. 8 L. u. o. 9 Fejér megye tisztifőorvosának jelentése 1945. évi működéséről. F.M.L. Tisztifőorvosi Iratok, 10 5S7/1945. 10 1945. évben megműveletlenül és terméketlenül maradt a megyében 182 000 kat. hold., amiből 22 000 kat. holdat tettek ki az aknás, bunkeres és lövészárkos területek Aba község határában a lövészárkok hossza 80 km volt, ezenkívül 3000 tüzérségi tüzelőállást és 5000 lövészgödröt kellett betemetni, hogy a terület művelhető legyen. Sárosd község 6989 kat. holdnyi határából 1945-ben, csak 1380 kat. hold lett megművelve. Seregélyes község 11 103 kat. hold határából 8000 kat. hold volt aláaknázva. Sárkeresztes, 16-szor cserélt gazdát, 245 lakóházából 5 maradt ép. A község 4063 kat. holdnyi határából 1945-ben 2000 kat. hold maradt megműveletlenül. A lakosság 1945 őszétől koldulásból élt, pincékben és bunkerokban lakott. A harcok utáni hónapokban 425 egyénnek adtak koldulási engedélyt. Seregélyes község polgári lakosságából bomba és aknasérülés következtében 220-an haltak meg. Az elpusztult Magyaralmás községben a lakosság istállókat alakított át lakásokká és sertésólakat, ahol meghúzták magukat. Lábbeli híjján rongyokba burkolt lábú emberek járták a község romos utcáit. (Virág István; rjj honfoglalás, Székesfehérvár, 1947. 44. 1.) 11 Farkas Gábor id. m. 12 L. uo. 125—127 1. 13 Fejér megye alispánjának iratai 10/1945. FML. Farkas Gábor id. m. 233—235. 1. 14 Fejér megye alispánjának iratai 3/1945. Farkas Gábor id. m. 15 A debreceni „Néplap" 1945. I. Ili—1 száma arról tájékoztat, hogy a Minisztertanács rendeletére a futárszolgálat megkezdte munkáját, A felszabadított országrészekbe autók vitték a kormány rendeleteit és hozták be a szükséges informatív anyagot. A lap I. 27-i száma már arról ír, hogy a megyei székhellyekkel megteremtették a levél, telefon és táviróösszeköttetést. 16 Még az olyan nagyhorderejű törvény is, mint a „Nagybirtok megszüntetéséről és a földműves nép földhözjuttatásáról szóló 600/1945. M. E. sz. rendelet", csak április 1-én vált ismertté a Fehérvári Hírek közlése nyomán. 17 Fehérvári Hírek, 1945. április 3-i száma írja: „A MKP székesfehérvári szervező munkája megállás nélkül folyik. A tagszervezés, a Nemzeti Bizottság létrehozása, a város újjáépítésének problémája, a közegészségügy rendezése, a járványveszély leküzdése . . . mind-mind sarkalatos részét képezik a párt programjának". 18 Az 1945. április 3-án megalakult Nemzeti Bizottság programját közli a Fehérvári Hírek, 1945. IV. 5-i száma. E program pontjai is a legsürgetőbb közegészségügyi kérdéseket tűzik napirendre. A 6. p.: „A szabadon fekvő halottak eltemetése, állati hullák eltakarítása, mert alig maradt a városban orvos és gyógyszer, fenyegető a járványveszély". A lap április lli-i számában is olvasható felhívás a halottak eltemetésére. „A város területén és annak határában — írja az újság — még sok emberi és állati hulla van elföldeletlen". Majd a cikk felszólítja a lakosságot, hogy az otthona közelében lévő hullákat sürgősen földelje el. 19 Fehérvári Hírek, 1945. IV. 3. 20 Fejér vármegye alispánjának 2410/1945. sz. felterjesztése a népjóléti miniszterhez a megye egészségügyi viszonyairól. FML. Tisztifőorvosi iratok. 1945. 21 Az orvoshiány a felszabadulás utáni hetekben országszerte nagyon súlyos volt. Ezért hatalmazta tel a Népjóléti Miniszter a 40 001/1945. N. M. sz. rendeletében az alispánokat, hogy az orvosi ellátás nélkül maradt területekre a törvényhatóság területéről, saját hatáskörükben kirendelhetnek orvosokat. 22 A sárbogárdi tisztiorvos jelentése az alispánnak a járás egészségügyi helyzetéről. FML. Tisztifőorvos iratai 955/1945. 23 Meg kell jegyezni, hogy 194S-re vonatkozóan hivatalos népmozgalmi adatokkal nem rendelkezünk. Az adatok jó része az anyakönyvekre támaszkodik. Az anyakönyvek egy része viszont a harcok alatt megsemmisült és így az adatok sokszor tájékoztató jellegűek és becslésen alapulnak. Székesfehérvár 1945-ös lélekszáma az 1945 novemberi közélelmezési adatok alapján lett megállapítva. 24 Az 1941. évi adatok: L. Magyarország helységei, Bp. 1944. Az 1945-ös adatok: FML. Közegészségügyi jelentések. Szám nélkül. 25 Fejér vármegye és Székesfehérvár város szociális felügyelőjének iratai. FML. 186/1946.