A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Kárpáti Endre: Fejér megye egészségügyi helyzete a felszabadulás évében

26 1938-ban Magyarországon 100 élveszülöttre eső csecsemőhalandóság 13,1 % volt, Budapesten 8,6 %, a vidéki törvényhatósági jogú városokban 13,0 %, megyei városokban 12,4 %, községekben 13,9% volt ez az arányszám. Még a legmagasabb csecsemőhalandóságú Szatmár, Szabolcs, Heves és Bács-Bodrog vármegyékben sem volt 16—17 %-nál magasabb. Pedig ez a csecsemőhalandósági arány Európában a legrosszabbak közé tartozott. A csecsemőhalandósági arányszám I94i5-ben Budapesten 30,1 %-ra emelkedett. Ilyen magas átlagot az ország egy városa sem ért el. A csecsemőhalandósági arányszám 20 % fölé, csak Vác, Sopron, Székesfehérvár és néhány peremvárosban emelkedett. Viszont Orosházán 8,0 %-os, Pécsen 9,6 %-os a csecsemőhalandósági arányszám. 27 Valószínűbbnek látszik a 23,1 %-os megyei érték, mert Székesfehérvár csecsemőhalandósága minden más adat szerint 20,6 %-nál magasabb, A megyei tisztifőorvos egyik jelentésében 22,3 %-ot állapít meg, mint megyei átlagot. 28 Magyarországon az ezer lakosra jutó születési arányszám 1938-ban 20,1 ezrelék, a községekben 21,3 ezrelék, megyei városokban 17,1 ezrelék, de már 1941-ben 19,0 ezrelék, 1943-ban pedig 18,4 ezirelék az országos átlag. Fejér megye születési arányszáma 1938ban 21,9 ezrelék, Székesfehérváron ugyanezen évben 22,8 ezrelék. 29 A halálozások arányszáma 1938-ban Magyarországon 14,4 ezrelék, a megyei városokban 13,9 ezrelék, Fejér megyében 14,2 ezrelék, Székesfehérváron: 18,1 ezrelék. A megyeszékhelyek közül ennél, csak Miskolcon jnagaaabb az 100O lakosra eső halálozási arány. A természetes szaporodás országos arányszáma 1938-ban 5,7 ezrelék volt, Fejér megyében 7,7 ezrelék, Székesfehérváron 4,7 ezrelék. 30 Közegészségügyi jelentések 1945-ről. FML. Számozatlan. 31 A születési számarány legmagasabb a sárbogárdi és váli járásokban 1945-ben. 32 Valószínű, hogy ebben része lehet a hiányos és talán hibás adatszolgáltatásnak is. A járási tisztiorvos maga is hivatkozik erre jelentésében. 33 A Tisztifőorvos jelentése a megye közegészségügyi helyzetéről 1946. év február havában. FML. 528/46. 34 A felhívás a Népjóléti Min. 40 001/1945. sz. rendeletére hivatkozik. Ezt a rendelkezést még I. 4-én adták ki Debrecenben. 33 A „Nemzeti Segélyakció" a MKP 1945. I. 6-i Központi Vezetőségi határozata nyomán jött létre az élelmiszerekben hiányt szenvedő lakosság támogatására. A Debreceni Nemzeti Bizottság a mozgalmat felkarolja, a pártok és a társadalmi szervezetek bevonásával akciót indít az éhínségtől fenyegetett Borsodi iparvidék megsegítésére. Később az éhező Budapest megsegítésére vezetett országos akciót a Nemzeti Segély és a felszabadult megyékben mozgalmat szervezett a hiányos táplálkozás folytán legyengült budapesti gyermekek vidéki kihelyezésére. Az ország teljes felszabadulása után tevékenysége az egész országra kiterjedt. 36 Fehérvári Hírek, 1945. július 12. 37 Fehérvári Hírek, 1945. június 10. 38 Fehérvári Hírek, 1945. december 14. 39 Közegészségügyi jelentések Fejér megye egészségügyi helyzetéről, 1945/48 FML. 792/1945. 40 L. uo. 41 Közegészségügyi jelentések 1945-ről. FML. Számozatlan iratok. — Az adatszolgáltatás hiányossága, pontatlansága révén az itt közölt adatok pontosságáról sem lehet beszélni, csak hozzávetőlegesnek, esetenként becslésen alapulónak kell elfogadnunk. 1'950-ben a tisztifőorvos 1945—49-es időre vonatkozóan összefoglalót készített a fertőző betegségekről. E jelentés 1945. évben 402 fertőző betegségben elhaltat tüntet fel a megyében. Mi sem jellemzőbb az adatok pontatlanságára •— és arra, hogy a valóságos halálozás ennél lényegesen magasabb —, mint a tisztifőorvos egy megjegyzése: „Ezek a számok, már az épülés kezdetéből valók, amikor már az egészségügyi hatóságok működtek, de nincs bent az a szám, ami ezen számok kb. 5—10-szeresére tehető". 42 A kiütéses tífusz békeidőben ritkán előforduló betegség. 1931—193® között évente átlag 32) megbetegedés került bejelentésre. 1945-ben Magyarországon 3496 tífuszos megbetegedés fordult elő 37(5 halálozással. A tífuszos megbetegedések szerte az országban mindenütt felléptek, de elszórt gócokban, járvánnyá a megelőző intézkedések folytán nem alakultak. A hadifogoly táborokban több helyütt fellángolt a kiütéses tífusz, de gyors intézkedésekkel lokalizálható volt. Szegeden a hadifogoly táborban fordult elő 1945 március végén. Itt 2900-en felüli megbetegedés fordult elő, ami 600—700 halálozáshoz vezetett, A Sopron-környéki munkaszolgálatos táborokban lépett fel 1945 január, februárban nagy számú megbetegedés és Miskolcon. E gócoktól eltekintve nagyobb fellángolás nem volt. 43 Közegészségügyi jelentés 1945 november hóról Fejér megye területéről. (Tisztífőorvosi iratok. FML.) 1159/45. 44 Az egész megyében 1945 végén csupán 3 gőz fertőtlenítő gép volt használható állapotban. Ercsi és Adony községekben lévő hibás gépeket állami segéllyel üzemképessé tették A sárbogárdi járás fertőtlenítő gépét Cecén találták meg. Intézkedtek, hogy az Ercsi községben lévő gépet a székesfehérvári járás megkapja és így a váli és n'óri járáson kívül a többi járás ellátása biztosítva lett. Az utóbbi két járás a Népjóléti Minisztériumtól kapott államsegélyből szerzett be fertőtlenítő gépet. A vármegye területén 1944-ben 16 fertőtlenítő gép működött, a székesfehérvári járásban 7, az adonyi járásban 3. a sárbogárdi járásban 2. 45 Közegészségügyi jelentések 1945-ből. FML. Számozatlan. 46 Székesfehérvár közegészségügyi helyzete 1945-ben. Tisztiorvosi iratok 1946. Számozatlan. 47 L. uo. 48 Polgármesteri jelentés az 1946. évről. Székesfehérvár, 1947. A nemibetegségek elleni küzdelemről a Szent György Kórház is kivette a részét. Az 1946-os évben csupán itt 967 beteg kapott bőr- és nemibeteg kezelést. A nemibetegségek igen nagy elterjedtséget mutattak mind a vidéki városokban, de különösen a fővárosban. Budapest tisztilőorvosa szerint 1945 őszén Budapesten hetenként 200© új nemibeteg jelentkezik. Igen nagy a hiány Salvarsanból, Bismuthból és Sulfamid készítményekből. Ezek jórészt csak feketepiacon voltak beszerezhetők.