A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében

helyen alakult ki emiatt több gazdaságközpont egy-egy településen belül. Néhány helyen a termelőszövetkezetek további összevonásával különösen a kisebb falusi települések lakóinak a nagyobb települé­sekre történő áramlását lehetne elősegíteni. A városok körüli falvak magánkisiparosokkal való látszólagos jó ellátása nem a helyi szükségletek magasabb szintű kielégítését je­lenti. Azért jött létre, mert a városokban korlátozták az iparengedé­lyek kiadását és lényegében a városi szükségleteket kielégítő magán­kisiparosok ott váltottak iparengedélyt, ahol nem volt korlátozás. Ezért célszerű lenne a tényleges szükségletet figyelembe véve ren­dezni ezt a helyzetet. A tanácsi ipar kialakításával a megye lakosságának kenyérellá­tását két sütőipari vállalat (dunaújvárosi és székesfehérvári) keretébe összpontosították. Ezzel párhuzamosan a magánsütödék nagy része megszűnt. A kenyér és péksütemény termelés túlzott centralizálása és a lakosság saját sütésének megszűnésié miatt gyakoriak a falusi kenyérellátásban a nehézségek, elsősorban szállítási problémák követ­keztében. Célszerű lenne a hosszútávú tervezés során a falusa tele­pülések kenyérellátásának bázisát a faluközpontokra decentralizálni. Az OT 'elnökének és a pénzügyminiszternek az ipar arányos te­rületi fejlesztését célzó intézkedésekről kiadott 3/1967. (XII. 15.) OT­PM. számú rendelet korlátozza a bicskei járásban, valamint Marton­vásáron, Gyúrón, Tordason, Kajászón, Baracskán, Ráckeresztúron és Ercsiben az ipar fejlesztését. Ez az intézkedés véleményem szerint indokolatlanul hátrányosan érinti Fejér megyét, mert a. nem veszi figyelembe, hogy a bicskei járásiban a tatabányai szénmedencéhez tartozó feltárt jelentős szénvagyon van, b. Bicskét és Martonvásárt, mint jelentős ingázási centrumot el­zárja olyan feldolgozó ipar telepítésétől, amelynek létesítése jó köz­lekedési adottságuk miatt indokolt lenne a munkaerő helyben foglal­koztatása érdekében (Bicske esetében indokolja az ipartelepítést az energiaforrások közelsége is), c. indokolatlanul korlátozza Ercsi fejlődését, holott a vele szom­szédos Százhalombatta energiabázisára, a Duna mellett vízigényes ipari termelő üzemek lennének telepíthetők, d. nem veszi figyelembe, hogy Fejér megyének vannak az ipari fejlődésben elmaradt területei. Amíg a Mezőföld más megyék­ben levő járási székhelyeit az országos ipar-fejlesztési alapból ipar­telepítés esetén támogatja, ugyanez nem vonatkozik a sárbogárdi járásra, holott célszerű lenne Sárbogárd várossá fejlődése érdekében élelmiszeripar, vagy feldolgozó ipar telepítése. (Természetesen az ipartelepítéshez elsősorban e terület vízellátásának problémáját kel­lene megoldani.) A már jelenleg is országos jelentőségű Velencei-tó körüli üdülő­körzet igénybevétele az M. 7-es autópálya építésének befejezésié után csak fokozódni fog. Célszerű lenne a telekhiány megszüntetésére, a városképet rontó nagytömegű, ideiglenes jellegű létesítmény felszá­molására intézkedések kidolgozása. Az üdülőkörzet fejlesztésének és rendezésének kormányszinten jóváhagyott terve a központi és helyi

Next

/
Thumbnails
Contents