A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében
szervek szoros együttműködésének biztosításával meg fogja gyorsítani, illetve elősegíti az üdülőkörzet további fejlődését, A falusi települések városias megjelenési formájának (morfológiájának) fejlesztése érdekében a fejlettebb településeken a városias építési módot részben kedvezmények, részben pedig szankcionálás alkalmazásával határozottabban kellene elősegíteni. Ennek érdekében célszerű lenne: a. a fejlettebb települések belterületén többszintes épületek építésének kötelező előírása és a többszintes lakóház magánépíttetők részére az eddigi hitelkedvezményeknél nagyobb kedvezmények (közműves telek juttatása, csatornázás, vízvezeték, hitelelengedések) biztosítása, b. a belterületi beépítetlen telkek kisajátításával a lakóházsűrűség növelése, c. a megyében élő elmaradottabb néprétegek (cigányok) településeinek a kedvezmények és át nevelés mellett szigorúbb szankciók alkalmazásával történő felszámolása, d. a falusi lakosság ivóvíz ellátásának elsősorban regionális vízművek létesítésével történő megoldása, e. házgyári lakások falusi településeken való építésének megkezdésével a hagyományos építési technológia helyett a korszerű építési mód bevezetése. Feltételezhető, hogy az építési hatósági jogkörök decentralizálása elősegíti a települések fejlődését. Jelenleg azonban még az elsőfokú építési hatósági jogkörrel felruházandó községi tanácsok, valamint az elsőfokú útügyi feladatokat ellátó járási tanácsok nem rendelkeznek megfelelő szakemberekkel. Ezért ugyanazok a személyek döntenek elsőfokon, akiknek a feladatuk a felettes tanácsoknál másodfokon az építési és közlekedési ügyek elbírálása. Ezenkívül célszerű lenne falusi településeket érintő egyes kérdéseket jogilag is rendezni. Például a mezőgazdasági nagyüzemek egyre több helyen építenek utat. A belterületi úthálózat fenntartása a helyi tanácsok feladata. Vitatott, hogy a nagyüzemek által épített utak belterületi, vagy üzemi útnak minősülnek-e. A belterületi utakon a nagy erő- és munkagépek olyan nagy rongálásokat végeznek, hogy a tanácsok jelenlegi szűk fenntartási keretei miatt a belterületi úthálózat erőteljesen romlik. A tanácsok által megépített egyes közlekedési létesítmények (autóbusz várótermek) fenntartója nincs tisztázva és ezért elhanyagoltak. A településhálózat fejlesztése, tervezése csak hosszútávú tervek keretében lehetséges. A helyi célkitűzések (megyei fejlesztési tervek) kormányszintű jóváhagyásával rendezni kellene a jelenleg még fennálló központi és helyi elképzelések közötti eltéréseket.
