A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében

jobban ellátott a dunaújvárosi és a sárbogárdi járás, gyengébben a bicskei, a móri és a székesfehérvári járás. A kisiparosok területi elhe™ helyezkedése — különösen a székesfehérvári járásban — erősen differenciált: a járás 39 településén működő 639 kisiparos közül 357 (56 %) a Székesfehérvár közelében levő 15 településen folytatja tevékenységét, ugyanakkor a járás többi 24 településén együttesen csak 282 kisiparos működik. A szóban levő 15 településnek jobb a kisiparosokkal való ellátottsága, mint a járás, illetve a megye többi részén. Az 1000 lakosra jutó kisiparosok száma ebben a 15 faluban átlagosan 9,2, a járás többi településén pedig 5,5. Székesfehérvár körüli falvakban lényegesen magasabb a 15 falu együttes átlagánál is; így pl.: Gárdonyban 11,3, Kápolnásnyéken 9,5, Lovasberényben 17,2, Pákozdon 10,4, Velencén 9,5. A Székesfehérvár környékén elhelyezkedő települések kisiparosokkal való jobb ellátását bizonyítja az is, hogy a székesfehérvári járásban 1965-ről 1966-ra történt 56 kisiparos növekedéséből 44 az említett 15 településen történt. A települések iparosodottságának meghatározására kiszámított komplex mutatószámokban a mezőgazdasági üzemek mellékprofiljaként működő ipari üzemeket nem lehetett figyelembe venni, hasonlóan a falusi fogyasztási és értékesítő szövetkezetek jelentős ipari tevékenységéhez. Az adatszolgáltatásokban, elsősorban a népszámlálások alkalmával a mezőgazdasági ágazatban az iparivá vált munkát is célszerű lenne ipari foglalkozásnak minősíteni. Az ipari fejlettséget meghatározó adatok és mutatószámok alapján számított komplex mutató szerint a megyében a legjobban iparosított települések a következők: Ercsi 256, Pusztavám 250, Bicske 225, Balinka 219, Guttamási 213, Szabadegyháza 200, Nádasdladány 200, Mór 200, Pátka 188, Polgárdi 188, Fehérvárcsurgó 188, Beloiannisz 181 és Velence 181 ponttal. b) Mezőgazdasági fejlettség. A mezőgazdasági fejlettség meghatározásánál két tényezőt vettem figyelembe. Az egyik a mezőgazdaság területén betöltött központi funkció szerepe és mértéke (állami gazdaság, gépjavító állomás és termelőszövetkezeti központ, kör-állatorvosi székhely stb.). A másik pedig a mezőgazdasági termelési tevékenység eredményessége, figyelembe véve a terület termelési lehetőségeit, sajátosságait. Jelentősebb mezőgazdasági irányító központok a megyében, ahol megtalálhatók a termelés fejlesztése és a foglalkoztatás szempontjából jelentős üzemek és intézmények, a következők: Bicske, Mór, Enying, Pusztaszabolcs és Csákvár. A falvak gazdasági, termelési funkciói mellett egyre nagyobb szerepe van a mezőgazdasági vonzásnak. A korábbi településfejlettségi vizsgálatokban a pontszámozásnál jelentős tényezőként szerepel a szocializáltság foka. Fejér megyében ennek értékelése már túlhaladott, mert a mezőgazdasági termelés alapját képező földterület 90 %-a a szocialista szektor, állami gazdaságok, vállalatok és a termelőszövetkezetek használatában van. A gépi vonóerő kapacitással csaknem teljes egészében a nagyüzemek rendelkeznek, a felvásárolt mezőgazdasági termékek értékének pedig a 91 %-át a mezőgazdaság szocialista szektora adja. A mezőgazdasági