A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében

termelés színvonalát — így az egyes falvak gazdasági szerepkörét —• elsősorban a nagyüzemek termelési eredményein keresztül mérhetjük le. A szocialista nagyüzemek a fejlődő agrotechnikai módszerek alkalmazásával termelési eredményeiket évről évre növelik és olyan kimagasló eredményeket érnek el, amelyekre korábban nem volt példa. Különösen néhány szántóföldi növény termesztésében jelentősek a terméseredmények. Az 1967. évi 18,3 q-s holdankénti búzatermés például több mint kétszerese az 1931-—1940-es évek átlagtermésének. Igen jó a megye másik fő növénye, a kukorica terméshozama is; például 1966. évben 20,2 q-s volt a termésátlag. A növekvő takarmánygabona termesztés egyre nagyobb lehetőséget biztosít az állattenyésztés, elsősorban a hizlalási tevékenység növelésére is. A mezőgazdasági üzemek gazdálkodását természeti tényezők, közgazdasági viszonyok, valamint üzemi adottságok határozzák meg. Ennek megfelelően nagyobb tájegységenként termelési körzetek — növénytermelésben és állattenyésztésben egyaránt — kialakulhatnak. A megye területén elsősorban búza- és kukoricatermelés folyik. A körzetkialakulás részben vonatkoztatható Fejér megyére, mert például a kötelező kenyérgabona termesztés következtében az egész megyében elterjedt a búza vetése, míg szinte monokultúrás kukoricatermesztés folyik a megye déli részén, elsősorban a megyének a Mezőföldhöz tartozó területein. A búza holdankénti terméshozama országos viszonylatban Fejér megyében a legmagasabb, a falvak 80—90 %-ában jobbak a terméseredmények az országos átlagnál. A kukoricatermesztésben a holdankénti termésátlagok alapján országos szinten — Békés, Csongrád és Tolna után — a 4. helyet foglalja el Fejér megye. Az állattenyésztés elsősorban a sertéstenyésztésre specializálódott, a 100 kh mezőgazdasági területre jutó sertésállomány 103 db (országosan 83). A mezőgazdaságban a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés, a gépesítés, a kemizálás és a műtrágyázás bevezetése és fejlesztése egyre inkább függetleníti a terméseredményeket a föld minőségétől és az időjárási tényezőktől. Grafikus ábrán megvizsgáltam, hogy milyen az összefüggés a föld minőségét kifejező átlagos kataszteri tiszta jövedelem, valamint a mezőgazdaság fejlettségét, illetve termelési eredményeit tükröző komplex mutató között. A vizsgálat eredménye szerint annak ellenére, hogy számos település jó talaj adottságokkal rendelkező gazdasága gyengébb eredményeket tud felmutatni, mégis általában a jobb minőségű föld magasabb pontszámmal jár együtt. A mezőgazdasági termelésben elért eredmények a növénytermelés, állattenyésztés és a gépesítettség színvonalát kifejező komplex mutató alapján Kislángon, Mátyásdombon, Dégen, Lajoskomáromban, Mezőszilason és Igaron, — mint területileg összefüggő körzetben — a legjelentősebbek. A mezőgazdaságban foglalkoztatott népesség aránya ugyancsak ezekben a falvakban a legmagasabb, az összes keresők 70—80 %-a dolgozik a mezőgazdaságban. A magasabb termelési színvonalat elért körzetek, illetve települések gazdaságaiban dolgozók jövedelmi viszonyai is kedvezőbbek, s így a népesség foglalkoztatása is jobban biztosítható. A nagyüzemi gazdaságok közül a mezőgazdasági termelő-