A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében

A külterületi lakotthelyek népességnagyság-csoportok szerint (%) Terület A 10-nél kisebb A 10—29 A 30—99 A 100—199 A 200-nál nagyobb népességű külterületen lakók aránya Fejér megye 3,5 7,3 19,4 20,4 49,4 Magyarország 3,0 5,9 18,2 19,0 53,9 A megye 2.0 éves (1960—1980) fejlesztési tervtanulmányában kijelölték azokat a külterületi lakotthelyeket, amelyeknek fenntartása, illetve fejlesztése célszerű. A kijelölésnél elsősorban a dinamikusan fejlődő és már viszonylag magasabb színvonalat elért zárt települések jöhettek számításba. A megyében fejlesztésre kijelölt 11 külterületi település a következő: Óbarok, Szár-Újtelep, Újbarok (közös tanácsú község), Mecsérpuszta, Dinnyés, Zichyújfalu, Cukorgyár-telep (Ercsi), Kulcs, Igarvám és Rétszilas. A kijelölt fejlesztendő települések közül Kincsesbányának 1966. január 1-ével önálló községi tanácsa alakult. A külterületi népesség arányát járási részletezésben vizsgálva megállapítható, hogy az iparilag fejlettebb móri és bicskei járásokban növekedett, a többiben pedig csökkent. Ezt azonban nem lehet negatív jelenségnek tekinteni, mert a népességnövekedés részben az ipartelepekhez kapcsolódó lakótelepeken, részben pedig fejlesztésre kijelölt és városokhoz közelfekvő külterületeken következett be. A külterületi népesség járásonként Számszerint Aránya (%) A járás 1949 1960 1949 1960 Bicskei 5 321 6 015 15,3 16,1 Dunaújvárosi 20 054 11 758 39,0 21,7 Móri 3 048 4 949 11,6 13,9 Sárbogárdi 22 357 11 759 37,0 21,3 Székesfehérvári 16 420 13 955 20,2 15,5 ÖSSZESEN 67 200 48 436 26,4 17,8 A külterületek közül a legtöbb (78 %) mezőgazdasági jellegű település, ezeken él a külterületi népesség 90 %-a. A külterületi keresők 64 %-a mezőgazdasági foglalkozású, többnyire állami gazdaságok dolgozói és mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok. Az ipari jel-