A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében

legű külterületek száma 28 (3 %), ebből bányászati jellegű 10. A külterületi népesség korcsoportos megoszlása eltér a belterületi népességétől: a külterületen magasabb a gyermekkorú népesség aránya és alacsonyabb az öregkorúaké. A női munkaerő kisebb igénybevétele miatt kedvezőtlenebb a külterületeken a kereső-eltartott arány; a 100 keresőre belterületen 99, külterületen pedig 133 eltartott jut. A települések népességének változása (gyarapodása, vagy fogyása) a természetes szaporodástól, a települések közötti vándorlástól, valamint a terület változásától függ. A megye összes falvait vizsgálva megállapítható, hogy a legutóbbi népszámlálás óta 11 814 fős természetes szaporodással szemben 9740 fő a vándorlási veszteség, a tényleges szaporodás így 2074 fő, az elmúlt 7 évben. A falvakból történő nagyarányú elvándorlás mellett (évenként átlagosan 1000—1400 fő) — az országosan kialakult demográfiai jelenségnek megfelelően — a természetes szaporodás is évről évre csökken. A falusi nép- és vándormozgalom Év A természetes szaporodás (4-) A vándorlási különbözet (—) A tényleges szaporodás (+,-) Ebből: a 11 legnagyobb településen Év A természetes szaporodás (4-) A vándorlási különbözet (—) A tényleges szaporodás (+,-) a természetes szaporodás (+) a vándorlási különbözet (+,-) a tényleges szaporodás (+,-) 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 2 352 2 157 1 440 1 642 1 357 1 291 1 575 966 1964 2023 1175 931 1079 1592 4- 1386 4- 193 — 583 4- 467 4- 426 + 212 — 17 686 581 397 454 475 347 549 4- 571 — 229 — 241 — 31 + 480 -f 180 + 30 + 1257 + 352 -f- 156 + 423 + 955 + 527 + 579 ÖSZSZESEN 11 814 9730 + 2084 3489 4- 760 + 4249 A megye falvainak közel 3/4 részében vándorlási veszteség, 18ban pedig természetes fogyás következett be 1966. évben. Valamennyi 5000-en felüli lélekszámú településen 1960—1966-ig természetes szaporodás volt, vándorlási többlettel azonban csak Ercsi (701 fő), Gárdony (520 fő), Bicske (388 fő), Pusztaszabolcs (212 fő) és Polgárdi (167 fő) rendelkezett. Ezek a települések mind jó vasúti összeköttetéssel rendelkező ingázási centrumok. Az elvándorlók száma Enyingen 463 fő, amelyet a természetes szaporodás (346 fő) nem tudott ellensúlyozni, így a népesség csökkent. A legnépesebb falvak közül Polgárdin igen alacsony a természetes szaporodás (70 fő), a vizsgált 7 év közül 4-ben természetes szaporodás, 1962—1963 és 1966-ban pedig fogyás következett be. Az 1960 óta végrehajtott közigazgatási területrendezés 2971 főnyi külterületi népességet érintett. Elsősorban Sárbogárd népessége növe-