A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében

A földterület megoszlása 1967 közepén A művelési ágak A terület összesen (1000 kh) Szántó 477 23,9 75,3 91,1 Kert, gyümölcsös, szőlő 36 16,7 80,6 24,1 Rét, legelő 83 21,7 72,3 95,0 Erdő, nádas 91 7,7 16,5 86,7 Földadó alá nem eső terület 73 11,0 50,7 29,7 összesen 760 20,1 65,8 83,0 Ebből: az állami gazdaságok a tanácsi szektor A tanácsi szektorból mg. tsz-ek részesedése (%) A megyében a termelési viszonyok megváltozása, az ipari, a mezőgazdasági és egyéb beruházások, valamint a lakott területek növekedése jelentős változásokat idézett elő a földterület művelési ágak szerinti összetételében éppen úgy, mint a mezőgazdasági termelésben. A szántó, rét és legelő terület csökkent, a művelés alól kivett terület (beépített területek, utak, stb.) és a gyümölcsös ültetvények területe növekedett jelentősebb mértékben. A megye földterülete, művelési ágak szerint Az 1935 . évben Az 1967. évben A csökkenés (—) a növekedés (+) (1000 kh) A művelési ágak 1000 kh az összterület %-ában 1000 kh Az összterület %-ában A csökkenés (—) a növekedés (+) (1000 kh) Szántó 526 69,6 477 62,8 — 49 Kert, gyümölcsös, szőlő 24 3,1 36 4,7 + 12 Rét, legelő 108 14,3 83 10,9 — 25 Erdő 57 7,6 85 11,2 + 28 Nádas 3 0,4 6 0,8 + 3 Földadó alá nem eső terület 38 5,0 73 9,6 + 35 összesen 756 100,0 760 100,0 + 4 A szántóterület nagymértékű csökkenése és a művelési ágak arányának eltolódása jelentős hatással volt a vetésszerkezet megváltozására is. A megye vetésszerkezetón belterjes irányú változás folyamata figyelhető meg. Az 1931—1940-es évek átlagához viszonyítva csökkent a kenyérgabona, növekedett a kukorica és az ipari növények vetésaránya.