A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében

A főbb növénycsoportok vetésaránya Fejér megyében (%) Az 1931—1940 Az 1956—1960 Az 1961—1965 Az 1966—1968 Növénycsoport évek átlaga Kenyérgabona Takarmánygabona Kukorica Ipari növények Burgonya Zöldségfélék 25,6 32,0 24,1 10,8 30,5 5,4 2.8 1,7 23,7 10,4 29,5 6,5 2.4 1.9 24,6 10,2 30,9 6,9 2.1 1,8 A megyében a vetésszerkezet belterjes irányú átalakulása mellett a mezőgazdaság növénytermelési és állattenyésztési főágazalainak hozamai a nagyüzemekben bevezetett fejlett agro- és zoótechnikai eljárások, a gépesítés, a nagyhozamú fajták, továbbá a műtrágyázás hatására jelentősen növekedtek. A növénytermelésben és állattenyésztésben a jól gépesített korszerű üzemek a felszabadulás előtti félfeudális mezőgazdaság eredményeit messze meghaladó sikerekkel büszkélkedhetnek. A szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válása az iparban és mezőgazdaságban együtt járt a termelőerők gyors ütemű fejlődésével, amint azt az előzőekben ismertetett adatok bizonyítják. A fejlődés e két fő termelőágazaton kívül igen jelentős volt a közlekedésben és szállításban, valamint a kereskedelem területén, továbbá kihatott a lakosság életkörülményeire és a települések külső megjelenési formáira is. III. A FALUSI TELEPÜLÉSEK SZÍNVONALVIZSGÁLATA A felszabadulás után a nagyarányú és mélyreható társadalmi és gazdasági változások a városokat és a falvakat egyaránt érintették. Az előző fejezetekben vázolt urbanizációs folyamat részeként a falusi lakosságnak nemcsak a városokba, hanem a kisebb településekből a nagyobbakba irányuló mozgása is városiasodásnak nevezhető. A falvak vizsgálatánál elsősorban az iparosításnak és a mezőgazdaság kollektivizálásának a falusi lakosság életkörülményeire és a települések külső megjelenési formáira gyakorolt hatását kell kiemelni. A falusi települések társadalmi vonatkozású elmaradottságának csökkentését, illetve felszámolását célzó tevékenység is jelentős eredménnyel járt. Gondoskodás történt a falusi lakosság alapvető szükségleteinek helyi kielégítéséről, többek között magasabb szintű alap-