A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében

A községi népesség Év Szám szerint Az 1930. évihez viszonyítva (%) Aránya az össznépességből (%) Év Szám szerint Fej éimegyében az országban Fejér megyében az országban 1930 236 506 100,0 100,0 84,1 76,4 1941 244 767 103,5 103,8 82,5 75.6 1949 250 980 106,1 105,5 84,7 76.7 1960 272 267 115,1 108,5 75,8 73,6 1966 273 270 115,5 104,5 71,1 70,4 A falusi népesség aránya hasonlóan az országoshoz, hosszabb idő óta csökkenő irányzatú, az elmúlt 17 év során (1946—1966-ig) 13 %-kal csökkent. A falusi népesség abszolút számban is csökkent 1962-ben 583 és 1966-ban 17 fővel. A megye falusi települései közül 64-ben növekedett a népesség az elmúlt 17 évben. A népesség száma — a községek fejlettségi kategóriái szerint vizsgálva — a városias és erősen fejlett kategóriákban növekedett. 1000 lakosra számítva az erősen fejlett településeken tényleges szaporodás (-4- 6 fő), a közepesen és gyengén fejlett kategóriákban pedig tényleges fogyás (— 3, illetve — 22 fő) következett be a nagyarányú vándorlási veszteség miatt. A külön megfigyelt 5000-nél nagyobb népességszámú 11 településnépessége 1949—66-ig több, mint 14 000 fővel (23 %-kal) növekedett. A megyében a legutóbbi népszámlálás adatai alapján a külterületi lakott helyek népessége az országos átlagnál 2 %-kal magasabb. A megye falusi népességéből 48 436 fő (18 %) külterületen, élt. A külterületi népesség számát és arányát tekintve Fejér megye átmenetet képez az Alföld falusias szórvány és a Nyugat-Dunántúl, valamint az északi országrész többnyire falusias zárt települési típusai között. Országosan a falusi külterületi népesség aránya 16 %, a megyék között Fejér megye a 8. helyet foglalja el, Bács-Kiskun megyében a legmagasabb (36 %), Vas megyében pedig csak 4,5 %. A felszabadulás után — a társadalmi-gazdasági változások következtében — a mezőgazdasági jellegű külterületek népessége csökkent, egyes iparvidékek (bányák, ipartelepek) közelében levőké pedig növekedett. Kivételt képeznek ez alól a spontán változás alól a telepített falvak (Beloiannisz és Mátyásdomb). A külterületi népesség száma 1949-től 1960-ig közel 19 000-rel, a falusi népességhez viszonyított aránya pedig 9 %-kal csökkent. Az iparosítás hatására a megyében az elmúlt évek során nagymértékű és gyors ütemű társadalmi mozgás ment végbe. Csökkent a parasztság, kisiparos, kiskereskedő réteg és nőtt a munkás-alkalmazotti és értelmiségi réteg. Ez a folyamat 1949 és 1963 között fokozatosan és láncszerűen zajlott le, majd lassúbb ütemben tovább folytatódott. A parasztság egy része, valamint a kisiparosok és kiskereske-