A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében

dők jelentős hányada munkássá vált és az alkalmazotti értelmiségi réteg főleg a munkásságból növekedett. A mezőgazdaság szocialista átalakulása révén nagymértékben nőtt a korábban önállóként dolgozó parasztságból a termelőszövetkezeti nyugdíjasok száma. A népesség társadalmi átrétegeződése (fő) A társadalmi foglalkozási réteg (keresők és eltartottjaik) A népesség Átrétegeződésiindex (%) Átlagos évenkéti szaporodás (+) és fogyás (—) A társadalmi foglalkozási réteg (keresők és eltartottjaik) száma 1949. I. 1-én változása 1949-1962 (+ -) száma 1963. I. 1-én Átrétegeződésiindex (%) Átlagos évenkéti szaporodás (+) és fogyás (—) Parasztság (tsz, tag, alkalmazásban álló, önálló) Munkásság (szak-, betanított-, segédmunkás) Alkalmazottak, értelmiségiek (vezetők, irodai dolgozók) Egyéb (kisiparos, kiskereskedő, nyugdíjas, stb.) 184 836 57 608 15 347 38 672 — 65 636 + 109 742 + 29 603 + 3 678 119 200 167 350' 44 950 42 350 64,5 290,5 292,9 109,5 — 4688 + 7839 + 2115 + 263 összesen 296 463 + 77 387 373 850 126,1 | + 5529 A szocialista termelési viszonyok kialakulásával egyidőben a népesség társadalmi-gazdasági csoportjai közötti összetétel is nagymértékben megváltozott,. Nőtt az alkalmazásban állók száma, elsősorban az önállók és segítő családtagjaik — ezen belül is a mezőgazdasági önállók — terhére; és új társadalmi-gazdasági csoport — a termelőszövetkezeti parasztság jelent meg. A népesség megoszlása társadalmi-gazdasági csoportok szerint (%) A népesség megoszlása I. 1-én A társadalmi-gazdasági csoport A társadalmi-gazdasági csoport 1949 1960 1963 Alkalmazásban állók 30,1 63,4 68,0 Termelőszövetkezeti tagok — 17,2 17,8 önállók és segítő családtagjaik 64,9 13,0 4,4 Nyugdíjasok és egyéb inaktív keresők 5,0 6,4 9,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 A kialakult nagyarányú társadalmi mozgás növelte mind a megyén belüli, mind a megyék közötti vándorlást, amelynek eredményeként a népesség is növekedett. A falvakban mindvégig vándorlási veszteség volt, amely 1962-ben érte el a legmagasabb szintet 202o fővel, és 1967-ben 1601 fő volt. Ez a jelenség a megye vándormozgalmában elsősorban Dunaújváros alapberuházásainak befejeződésével, majd pedig a Dunaújvárosban és Székesfehérváron megindult újabb beruházásokkal hozható Összefüggésbe.