A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében

Az 1949-es népszámlálási adatokhoz hasonlítva Székesfehérvár lakóinak száma több mint 70 %-kal nőtt, Dunaújváros lakosságszáma több, mint 11-szeresére emelkedett. A móri járás népessége ugyanezen idő alatt 24 %-kal, Mór lakossága pedig 18 %4kal növekedett. A városok lélekszámának erőteljes növekedése következtében a városi népesség aránya 1949 óta majdnem megkétszereződött, amelyhez természetesen elsősorban Dunaújváros lakosságának ugrásszerű emelkedése járult hozzá. 1967. január 1-én a megye lakosságának 29,8 %-a élt a két városban. A városi lakosok számának erőteljes növekedése következtében azóta ez az arány 30,5 %-ra emelkedett. A járások közül — 1949-hez viszonyítva — csak a sárbogárdi járás népessége csökkent mintegy 9 %-kal. Ugyanakkor lényegesen növekedett a lakosság a népesebb falvakban is, amely szintén a városiasodási folyamatot tükrözi. Ezzel szemben csökkent a külterületi népesség. A települések és a népesség megoszlása településnagyság szerint (%) 1941. január 1. 1960. január 1. 1968. január 1. A település népességszáma települések népesség települések népesség települések népesség 500 alatti 4,7 0,5 5,6 0,7 5,7 0,6 501—1500 33,6 12,8 26,2 8,6 27,4 8,5 1501—250-0 23,4 17,4 27,1 16,3 23,6 12,5 2501—3500 19,6 20,2 17,7 16,1 21,7 17,3 3501—5000 11,2 17,0 10,3 12,3 10,2 11,7 5001—7000 3,7 7,3 8,4 13,9 4,7 7,3 7000 feletti 2,8 8,6 2,8 7,9 4,7 11,6 Falvak összesen 99,0 83,8 98,1 75,8 98,0 69,5 Városok 1,0 16,2 1,9 24,2 2,0 30,5 Megye összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A megyében a falusi települések népességszáma 1930—1986-ig közel 37 ezerrel, 16 %-kal növekedett. Országosan a falvak népességszámának növekedése kisebb mértékű volt (5 %-os) a vizsgált időszak alatt. A falusi népesség országosan 1930—1960-ig 9 %-kal növekedett, azóta 4 %-kal csökkent.