A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében

embert vesztett a háborúban. A megyéből elhurcoltak közül 5200-an 1945 júniusáig nem tértek vissza. A második világháború okozta sokirányú népmozgás következményei 'miatt a megye népességszáma 1949—1950-ben érte csak el ismét a háború előttit. A következő években a szénbányászat és bauxtibányászat fejlesztése jelentős munkaerőt vonzott a megyébe. 1950-ben kezdődtek el Dunaújváros beruházásai, amelyek hatására az egész ország területéről egyre többen költöztek ide. Ennek következtében a megye népességszáma gyors ütemben növekedett. A megye népessége az 1931—-1941. évek 0,5 %-os átlagos népességszaporodásával szemben 1949—1959 között évenként átlagosan 1.8 %-kal növekedett. A népességnövekedésnek egyharmada bevándorlási többletből adódott. 1949 óta a megve lakóinak száma közel 93 000 fővel (31,3 %-kal) több lett. A Fejér megyei népesség számának növekedése Év A népesség száma az év elején Az 1941. évi Az előző időpont Év A népesség száma az év elején %-í íban 1941 296716 100,0 1949 296463 99,9 99,9 1960 359071 121,0 121,1 1963 373836 126,0 104,1 1987 389234 131,2 104,1 A megyében levő települések lakosságszámának a felszabadulás utáni változásai szoros kapcsolatban álltak az ipartelepítéssel. Különösen nagymértékű volt a népesség növekedése a két városban és a móri bányavidéken. . Fejér megye népességének megoszlása városok és községek között (%)