A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében
Fejér megye Budapest közelsége és kedvező fekvése következtében már korábban is jelentős szerepet játszott az ország közlekedésében és szállításában. Területén több országos főközlekedési út és vasúti fővonal vezet át. A megye székhelye, Székesfehérvár, a Dunántúl egyik legfontosabb vasúti és közúti csomópontja. A megye közúthálózatának sűrűsége ugyan az országos átlag alatt van (100 km 2-re 30.6 km állami közút jut és ezzel a megyék sorrendjében a 14.), kiépített (szilárd) burkolatú útjainak 81,6 %-a portalanított, és ezzel az első • helyet foglalja el. Fejér megye a felszabadulás után, az 1950-es években megkezdett és a jelenleg is folyó, nagyarányú ipari beruházások eredményeként vált ipari megyévé. A megye aktív keresőiből 1966. január 1-én 39,4 % az iparban — építőiparban dolgozott, és ezzel Budapest, Komárom, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Sopron, Nógrád és Veszprém megye után, az iparosodottság fokát illetően — ha annak mércéjéül az ipari keresők arányát vesszük — a 7. helyen állott. Az országban a szocialista ipáiban foglalkoztatottak számából 3,1 %-kal részesedik. A megyében viszonylag magas az ipar villamosenergia-felhasználása (egy munkásra 10 577 kWó), és a megyék között a 4. helyen áll. A szocialista ipar egy lakosra jutó állóeszközeinek értéke: 35 881 Ft (a megyék közötti sorrendben a 3.). Ha tehát az iparosodottságot nem egyetlen, hanem több mutatón át kíséreljük meg mérni, úgy a megye iparfejlettségi foka az, előbbinél jóval kedvezőbb képet mutat; Fejér megyét — Budapesttől eltekintve — Komárom, Borsod-Abaúj-Zemplén után, az iparosodott megyék között találjuk. Ipara csak részben táimaszkodik a helyi és a környező megyék nyersanyagaira. Legjelentősebb a nehézipara, a dunaújvárosi vas- és acélgyártás, a székesfehérvári alumíniumfeldolgozás, a híradástechnikai ipar és a gépgyártás, továbbá az iszkaszentgyörgyi bauxit-, valamint a pusztavámi és a balinkai barnaszénbányászat révén. Ipari központjai is ennek megfelelően alakultak ki: Dunaújvárosban, Székesfehérváron, és a móri járásban. A megye északi részére a budapesti és a tatabányai, nyugati részére a várpalotai és a fűzfői ipar gyakorol vonzó hatást. A megye talajának nagy részét a homokos löszön kialakult mezőségi talaj alkotja. Legjobb talajainak humusz tartalma kb. 6 %, vastagsága több helyen eléri a 1,5 métert is. Ezenkívül találunk a megyében kisebb foltokban iszapos öntés talajokat, szikeseket, és az északi részen meszes, kavicsos, talajokat. Területének mintegy 90 %-a mezőgazdasági művelésre alkalmas. Összes területéből 477 ezer kat. hold, 62,8 % szántó. Közepesen erdősült terület: összterületének mintegy 11,2 %-át borítja erdő. A Dunántúlon csak Vas megyében alacsonyabb az erdő aránya ennél. Fejlett mezőgazdasága részben kedvező talaj adottságaira (a föld minőségét kifejező átlagos kataszteri tiszta jövedelme 19, 81 korona, az ország megyéi közül csak Békés és Tolna megyében magasabb), részben pedig a viszonylag korán kialakult nagy területű szocialista mezőgazdasági üzemeire vezethető vissza (a gazdaságok átlagos területe viszonylag magas).
