A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében

Legfontosabb növénykultúrája a kukorica (szántóterületének kb. egyharmada) és a kenyérgabona. Tájjellegű a móri szőlő és a cecei paprika termesztése. Jelentős a gyümölcstermesztés a bicskei és a székesfehérvári járásban. Kimondottan állattenyésztő körzetei nincsenek; egyes községekben intenzívebb

1 állattenyésztés folyik a megye más területeihez viszonyítva. Horváth Lajos, a Megyei és Városi Statisztikai Értesítő 1967. júniusi számában „Összevont színvonalmutatok a területi statisztikában" című cikkében, több intenzítási viszonyszám alapján számított komplex mutatók alkalmazásával, a megyék és a megyei jogú városok között összehasonlításokat végzett. Összehasonlító adatai — annak ellenére, hogy Budapest és a 4 megyei jogú város szerepeltetése a sorrendben, illetve az összehasonlításokban torzítólag hat — az alábbi grafikus ábrában alkalmazva áttekintést nyújtanak Fejér megyéről. A fejlettségi színvonal, komplex mutatók pontértékei alapján 2. A megyében 1945 után történt közigazgatási változások A megye területén levő települések 1944-ben 5 járáshoz tartozó 100 községet és egy törvényhatósági jogú várost alkottak. Azóta több közigazgatási változás történt: megyék közötti községátcsatolások, új községek alakulása, Dunapentele várossá fejlődése, közigazgatási központok áthelyezése, valamint községek közötti határátcsatolások.