A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén
Az építőipari vállalatok a kivitelezés munkáját a főépítésvezetőségekkel irányították. Ezek száma 1951. tavaszán 13. A főépítésvezetőségek a főmunkavezető közbeiktatásával tartották a kapcsolatot a munkavezető irányítása alatt álló brigádokkal. A munkavezető egyegy munkahely (átlagosan 5—6) brigádját, míg a főmunkavezető több részleg (munkahely) tevékenységét irányította. A brigádok létszáma — jellegénél fogva és a munkaerővándorlás következtében is — változó (3—20 fő közötti). 116 Tavasszal az építkezés állandó munkaerőhiánnyal küzdött. Ötéves tervünk második évében már 'az, jelentett országosan problémát, hogyan biztosítsuk beruházásaink munkaerő-szükségletét. Erre való •tekintettel az önkéntes, spontán jelentkezésre és a DISZ mozgósítására alapozott munkaerő-biztosítást 1950 őszétől kirendeltségek szervezésével is segítették. 117 Kirendeltségek közreműködésiével november végétől február közepéig több mint 5000 dolgozót irányítottak az építkezésre, több mint 10 %-ukat a DISZ támogatásával. 1950—51 telén havonta mintegy 1000 dolgozó érkezett az építkezésre, de ugyanakkor ennyien el is távoztak. 118 A fluktuáció arányára jellemző, hogy 1951 első három hónapjában az összes munkavállalók 22, 15, illetve 21 %-a cserélődött ki. 119 Ezen belül pl. a magasépítőiknél az év első negyedében a dolgozóknak több mint fele (52 %-a) távozott munkahelyéről. 120 Januárban 7 ezren (ebből 3052-en az építőiparban), februárban — csak az építőiparban — 4449-en, míg márciusban összesen 8700-an (az építőiparban 6583-an) dolgoztak. 121 A munkaerőigény biztosítása érdekébein 1951 februárjában minisztertanácsi határozat alapján 122 a szervezett munkaerő-toborzásra tértek át. A toborzási terv 1951 tavaszára 4100 fős keretet állapított meg. Az előírt tervet május végére csak 50 %-ra teljesítették. 2121 dolgozót toboroztak. 123 A toborzási tervek nem teljesítése azzal a következménnyel járt, hogy a munkaerő-biztosítás fő forrása a spontán jelentkezésen alapuló („kaputól történő") felvétel maradt. 124 Az építkezés három legnagyobb vállalata (a Magas-, a Mély- és Betonútépítő) a tavaszi hónapokban — április és május folyamán — a kaputól 5197 embert vett fel. Közel két és felszeresét annak, amit a toborzás útján az egész. építkezés kapott. Míg a meghatározott időre leszerződött (toborzott) dolgozóknak csak 7—19 %-a ,addig a kaputól felvettek 51—81 %-a távozott el április és május folyamán. Az építkezést munkaerő-hiány és vándorlás jellemezte. Januártól júniusig — az említett nehézségek ellenére — az, öszszes dolgozók száma csaknem megkétszereződött, 7 ezerről 13 ezerre nőtt. (Áprilisiban 10 032, májusban 12 000 főre). Ezen belül az építőiparban foglalkoztatottak száma az év első 5 hónapjában 3000-ről 9500-ra, emelkedett. 12 ' 5 Az összlétszám •—• jelentős növekedése ellenére — nem érte el, csak megközelítette a novemberi párthatározatban célul kitűzött 15 ezer főt.
