A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén

Az országos munkaerő-helyzet irreális felmérése következtében legnagyobb beruházásunkon munkaerő-hiány mutatkozott. A létszám alakulása döntően — a tervszerűség irányában tett erőfeszítések ellenére — a spontán jelentkezésen alapuló kínálattól függött. Az oda- és az elvándorlás mértékét több tényező befolyásolta (így: agrárpolitikánk torzulása, a mezőgazdasági munkák végzése, a közellátási helyzet alakulása és az építkezés munkafegyelme, munkaszervezése, kereseti viszonyai). Az országosan jellemző helyzet és a helyi tényezők hatása befolyással volt a munkavállalás időtartamára, a munkavállalók szociális összetételére és politikai arculatára egyaránt. 1951 első felében például az élesen felszínre törő közellátási nehézségek (a jegyrendszer részleges visszaállítása, az áruellátás problémái és agrárpoUtikánk torzulása is) sok szegényparasztot késztetett munkavállalásra. Jellemző, hogy 1950 és 1951 nyara között az építkezésen dolgozók száma 5—6 szorosra (2000—2500-ról 13 ezerre) nőtt, ugyanekkor a DÉFOSZ tagoké — többségükben szegényparasztok — 7—8-szorosra (350-ről 2500—3000-re) emelkedik.

126 A tavaszi mezőgazdasági munkák kezdése, majd a bíztató terméskilátások és a nyári munkák jelentős szívó hatást fejtenek ki az építkezésen dolgozó parasztokra, elsősorban a kétlakiakra. Már kora tavasszal — a később említésre kerülő márciusi aktívaülés határozatának megfelelően — agitáció indul a kétlakiak meggyőzése érdekében, hogy földjüket ajánlják fel az államnak. Az agitáció szerény eredményeinek olyan jelentőséget tulajdonítottak, hogy a föld-felajánlók nevét az építkezés sajtójában is közzétették.

127 Áprilisban — a sajtón keresztül is — agitáció folyik azért, hogy az eltávozni szándékozó kétlakiakat (pl. a Répás kubikosbrigádot) maradásra bírják.

128 Az erőfeszítések nem jártak sikerrel: jelentős volt az eltávozók száma. Valamint azoké is, akik a mezőgazdasági munkák végzése miatt mulasztottak. Májusban pl. a magasépítőktől közel 1200 fő (a dolgozók 25 %-a) távozott. Ugyanott a dolgozók több mint 5 %-a rendszeresen és igazolatlanul mulasztott. A hónap közepén a gyárépítésben 3000—3500 főnyi munkaerőhiány volt. Júniusban az egész építkezésen 3—4000 főre becsülik — a tényleges igényhez mért — munkaerő hiányt.

129 A mezőgazdasági munkák egyrészt lekötik a munkaerőt, másrészt elszívó hatást is kifejtenek. Ez utóbbi országosan olyan arányú és jelentőségű, hogy az eltávozottak visszatérítése érdekében kormányintézkedés születik.

1

"

0 (Kilátásba helyezik a büntetések csökkentését azok számára, akik záros határidőn belül visszatérnek munkahelyükre). Az általános munkaerőhiányon belül a szakmunkások száma is az igények alatt maradt az építkezésen. A helyi építőipari szakmunkás-szükséglet egy részének biztosítása érdekében 5 megyére és a fővárosra kötelező keretszámot állapítanak meg. A keretszámok teljesítése nem történik meg, az előirányzott létszámnak csak 20 %-át irányítják az építkezésre (ács, kőműves, vasbetonszerelő és állványozó szakmákból).

131 Az építkezésen ugyanekkor még nem bontakozhatott ki a szükségletet kielégíteni hivatott szakmunkásnevelés.