A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Kárpáti Endre: Fejér megye egészségügyi helyzete a felszabadulás évében

A vármegye egészségügyi újjáépítése kezdettől fogva az állami és társadalmi összefogás útján haladt. Az állami támogatás az infláció rohamában egyedül nem lett volna elegendő. Nagy szerepük volt az egyes akciók megszervezésében és lebonyolításában a párt által irányított társadalmi szervezeteknek. Az MKP székesfehérvári szervezete 1946-ban javaslatot készített Székesfehérvár városfejlesztéséről. Ez a program sorra vette az egészségügyi újjáépítés kérdéseit. Foglalkozott a Szent György Kórház jövőjével, bővítési munkálataival, melyek befejeztével az ország legmodernebb kórházai közé fog tartozni. A prevenció elvéből indul ki a tervezet, amikor célul tűzi; „Szükséges minden kerületnek, de főként külvárosokban egy-egy egészségházat felépíteni, vagy elhelyezni."

55 Szó esik a tervezetben a járóbeteg rendelés átszervezéséről, és szorgalmazza a tüdő- és nemibeteggondozás kiterjesztését, munkásüdülők létesítését a Balatonnál és a Velencei-tónál. Az újjáépítésnek általában, de az egészségügyi újjáépítésnek is nagy problémát jelentettek a súlyos közellátási nehézségek. Székesfehérvár szociális ügyosztálya is megfeszített erővel dolgozott az 1945-ös évben, különösen 1945—46 telén. Biztosítaniuk kellett a liszt, só, olaj ellátást a nincstelenek számára. Több ezer nélkülöző kapott meleg ételt, vagy napközi otthont biztosítottak számukra. Összesen 5 ezer emberről gondoskodtak.

56 Súlyosbodott az élemezési helyzet 1946 késő téli és koratavaszi hónapjaiban. Ez a megyei szociális felügyelő jelentéséből is lemérhető: ... ,,a búzát, amit fejadagonként meghagyott a gazda, vetőmag hiányában elvetette, s így május, június hónapokra, már egész szűken, vagy egyáltalán nem kerülhetett az asztalra kenyér."

57 Az élelmiszerellátás nehézségeit jelzi, hogy hatósági zsírt és olajat csak nehéz testi munkások, a kórházak és napközi otthonok részére utaltak ki. A súlyos nehézségek ellenére a jövő mégis bíztató volt. A vetésterület erősen megnövekedett az elmúlt évihez képest. Az állatállomány is gyarapodott, aminek egészségügyi kihatásai gyorsan érezhetővé váltak, elsősorban a csecsemőhalandóság erőteljes javulásában. A székesfehérvári járás szociális titkárának jelentése is jelzi a változást: ,,A gazdasági megerősödéssel az egészségügyi helyzet képe is nagy változást és javulást mutat. A gyermekhalandóság nagy mérve a nemzetét féltve szerető embert kétségbeejtette 1945 évben, amikor általában az élveszülöttek 25 százaléka 1 éven alul elhunyt. Ez a tehénállomány felszaparodásával és az egészségügyi szolgálat helyreállításával 1946 év első felében a felére csökkent. A hatósági tejakció keretében már 1946 január hónaptól az egy éven aluli gyermekek és terhesanyák a napi 3 dl tejhez hozzájutnak".

58 Az 1946. évről készült közegészségügyi jelentés szerint nemcsak a születések száma nőtt 1945-höz képest, de jelentősen, 12,6 százalékra csökkent a csecsemőhalandóság is a vármegyében. De csökkent ezen kívül a gyermekhalálozás is az 1—6 évesek korcsoportjában.

59 A szociális gondozás egyik központi tevékenysége a gyermekvédelem volt. A Vármegyei Közellátási Felügyelőség felszólítja a községeket, hogy minél több gyermeket, terhesanyát helyezzenek el