A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Kárpáti Endre: Fejér megye egészségügyi helyzete a felszabadulás évében
falun. A főváros a legtöbb gyermek gondozását vállaló községeknek szülőotthont, csecsemőgondozó létesítését és csecsemőkelengyét ajánlott fel. A fővárosi gyermekek teleltetési akciójában a megye részéről 40 község vett részt és 666 gyermeket gondoztak. 1946 telén és tavaszán 35, részben foglalkoztatásos, részben étke ztetéses napközi otthont állítottak fel a megyében. Ezekben a napközi otthonokban közel 2000 gyermekről gondoskodtak, A menhelyek részéről kihelyezett gyermekek száma 445 volt. Míg 1945-ben 17 községben működtetett a vármegye óvodát, 1946-ban már 28 községben, 1774-es létszámmal. 1946 tavaszán gyűjtési akció indult a vármegyében a „Magyar Gyermekért" mozgalom javára. A befolyó összeget részben a községek, részben az óvódák kapták meg. A gyermekek segítségére sietett az 1945 telén újjáalakult „Vármegyei Nemzeti Segély" is. Célul tűzte ki a főváros és környéke 14 éven aluli gyermekeinek élelemmel való ellátását, a beteg gyermekek kezelését és gyógyszerrel való ellátását, gyermekotthonok és gyermeküdülők létesítését, árva gyermekek elhelyezését. Anyagi bázisukat tagdíjakból, gyűjtésből és rendezvények bevételeiből kívánták megerősíteni. A befolyt összegeket élelmiszer-vásárlásra fordították. Az volt a tervük, hogy községenként létrehozzák a Nemzeti Segély szervezeteket. A MKP megyei szervezete anyagi támogatást nyújtott a Nemzeti Segélynek. A megye, de főként Székesfehérvár segítőkészsége és megértő támogatása a hadifoglyokkal kapcsolatban is kifejezésre jutott. 1945 nyarán megindult a több százezernyi hadifogoly hazaáramlása keletről, nyugatról. Számukra több városban átmenő táborokat kellett berendezni. Ilyen táborokat állítottak fel Székesfehérváron kívül Zalaegerszegen, Kaposváron, Komáromban, Győrben, Szobon és Magyaróváron. A vármegye és a megyeszékhely lakosságára hárult a hadifogoly tábor részbeni élelmezése is. A társadalmi egyesületek, elsősorban a Magyar Vöröskereszt és a Nemzeti Segély bevonásával történt a hadifoglyok fogadása, pályaudvarokon meleg étellel való ellátása. Az átvett hadifoglyokat mindaddig, míg a lakóhelyükre való útbaigazítás és az egyéb formaságok meg nem történtek, 1—2 napra el kellett helyezni és meleg étellel és élelemmel ellátni. 61 ' A táborban egy 10 ágyas kórházat is fel kellett állítani és annak berendezéséről gondoskodni. Ezeket is gyűjtésből, társadalmi támogatásból hozták létre. Október elejéig 12 000 hadifogoly került ki a székesfehérvári elosztó táborból. A megye más helységei is kivették részüket a szociális munkából. Sárbogárd pl. hadifogoly étkeztető állomást állított fel. Az 1945. évben megkezdődött a falusi egészségügy' ellátás fontos egységeinek, az egészségházaknak kijavítása és üzembt/nelyezése. A vármegyében lévő 12 egészségház közül 1945 tavaszán 8 romokban hevert. 1946 első felére, már működött az újjáépített és felszerelt sárbogárdi, ercsi, bicskei, tordasi, gárdonyi és móri egészségház. A pusztaszabolcsi Tüdőgondozót 1946 júniusára kijavították, majd később megnyílt a Tüdőotthcn is. Adonyban, Ercsiben, Sárbogárdon és Móron kijavították a gőzfertőtlenítő gépeket. A vármegye területén lévő 24 egészségvédelmi
