A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Kárpáti Endre: Fejér megye egészségügyi helyzete a felszabadulás évében
csecsemőhalálozás görbéje a nagy tej hiány következtében magasra ugrott. A csecsemőhalálozás mértéke fél évszázaddal régebbi állapotokat mutatott. Különösen súlyos volt a megye-székhelynek, Székesfehérvárnak vesztesége, mind anyagiakban, mind emberéletben. Erről olvashatunk összefoglalót az 1946-os polgármesteri jelentésben. Eszerint 792 lakóház teljesen elpusztult, 2754 súlyosan megsérült. Az épületkár forintösszege: 193 486 000 Ft. Ami az egészségügyi berendezéseket illeti, a városban található 2290 fürdőszobából 1103, 5638 WC-ből 2691 pusztult Még súlyosabbak voltak az állatállományban bekövetkezett veszteségek. A háború előtti összeírás szerint Fehérvárott — mely jelentékeny mezőgazdasággal rendelkező város volt — 2858 szarvasmarha, 2130 ló, 4532 sertés volt. Ebből az állományból a felszabadulás időpontjában alig 200 szarvasmarha, néhány ló maradt, a sertésállomány pedig majdnem teljesen elpusztult. A város határának szántóterülete 13 690 kat. h. Ebből a felszabaduláskor teljesen hasznavehetetlen, gránáttölcséres. bunkeros, lövészárkokkal teljesen átszabdalt volt 3150 kat. h. Teljes pontossággal nem állapítható meg, hogy ezen felül mekkora területet tett ki az a használhatatlan rész, melyet aknamezők és robbanótestek borítottak, olyan mértékben, hogy emiatt váltak használhatatlanná. Súlyos véráldozatokat követelt az elaknásított terület a háború befejezése után is. Csupán a járásban 58 katona és 52 földműves életét követelte az aknátlanítás. 7 Kitér a polgármesteri beszámoló a lakosság háborús és halálozási veszteségeire is. ,,A város átlagos halálozása a békeévekben abszolút számokban kifejezve esztendőnként 820 volt. Ez a szám 1944-ben 1020-ra, 1945-ben 1919-re emelkedett. Ez az emelkedés 1944. és 45. években abszolút számokban kifejezve 1922 személyt tett ki. Kétségtelen, hogy ez a különbség a háborús események kihatásaival hozható összefüggésbe, de ezen felül feltétlen bizonyossággal megállaoltható már az is, hogy 1944—45. év folyamán bombatámadás, aknaszilánk, vagy tüzérségi lövedék okozta sérülés következtében meghalt 338 férfi, 180 nő, idegen kéz okozta lövés által 151 férfi és 45 nő, ami összesen 714 főnek felel meg. Az elhalálozások következtében elszenvedett veszteségen felül további veszteséget szenvedett a város lakossága azáltal, hogy a békeévek átlagos születésével szemben a születések száma 1944-ben 667-re, 1945-ben 594-re csökkent, amiből 58 vidéki lakos csecsemője volt. Sajnos, a születések száma még 1946-ban is messze elmaradt a békebelitől, mert 1946. november hó 10-ig mindössze 710 születési bejegyzés történt. A város lakosságának katonai veszteségére még csak következtetni lehet abból, hogy 1045 személy részesül hadisegélyezésben azon a címen, hogy eltartója, tehát a család valamelyik férfitagja távol van családjától. 705 fő a hadigondozottak száma és 294 fő részesül polgári gondozásban. Ez összesen 2044 személy, melynek 50 %-a végleges veszteségnek tekinthető. Tehát a város lakosságát több, mint 1000 főnyi veszteség érte.
