A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Kárpáti Endre: Fejér megye egészségügyi helyzete a felszabadulás évében

elhárítása érdekében ad hasznos tanácsokat. Különösen a fenyegető kiütéses tífusz elhárítása érdekében az adott viszonyok között lehetséges maximális tisztálkodást szorgalmazza és ad gyakorlati tanácsokat. A lapból értesülünk arról is, hogy a Szent György kórház fertőtlenítő részlegének kijavítása már annyira előrehaladt, hogy rövidesen a lakosság rendelkezésére állhat. Intézkedés történt a 3 gőzmosoda megindításáról is. A tisztifőorvos lépéseket tett a polgármesternél az Anya- és Csecsemővédő Intézet kijavítása ügyében. A megyei kórházban — bár nagyon súlyos körülmények között — folyik a gyógyítómunka. Működik a szülőotthon és megindították a szegénybeteg-rendelést. Megkezdte munkáját az, OTI is. Minden OTI tag szakorvosi rendelésben részesült. Koch dr-nak arra is kiterjedt a figyelme, hogy a város orvosai körében a szervezeti élet is meginduljon. A város orvosai köréből 7 tagú intézőbizottság alakult, mely egyrészt a szakmai kérdésekben döntött, másrészt azt tűzte feladatául, hogy az orvosok érdekképviseletét magára vállalja. Megindult a közellátás is — igaz, szerény és igen szűkös keretek között. A kenyér napi fejadagja 20 dkg volt. Gabonát őröltek a malmok, és korlátozott időtartammal ugyan, de megindult a gázszolgáltatás. Székesfehérvár és a megye egy részének első felszabadulása csupán a szabadság előjátéka volt. 1945. január 22-én a túlerővel támadó német csapatok újból bevonultak Székesfehérvárra es a megye más részeiben is tért nyertek. A fasiszta német csapatok nyomában visszaözönlő nyilasok rémuralmat teremtettek a városban. A kommunista párt vezetői és a haladó emberek közül sokan, vad bosszújuk áldozatául estek. Végeztek dr. Koch Lászlóval, a fehérvári Kommunista Párt egyik vezetőjével, a megye első demokratikus tisztifőorvosával is. A városban megkezdték az erőszakos kitelepítést, ezrek és ezrek voltak kénytelenek szülővárosukat elhagyni, a haladó felfogású emberek elmenekülték a városból. A. két hónapos német és nyilas megszállás alatt Fehérvár lakossága a felére apadt. A város szinte orvos és egészségügyi ellátás nélkül maradt. A januárban megszervezett egészségügyi intézmények működése szünetelt. Az egészségügyi ellátás majdnem teljesen a légoltalmi mentőállomás alkalmazottaira hárult. Megfeszített munkájukon kívül ők gonkoskodtak a vezetés nélkül maradt város ellátásáról. Február elejétől a felszabadulásig 2290 esetben nyújtottak-segítséget. Munkájukat a felszabadulás után is folytatták.

6 A közel négy hónapos harcok alatt, amikor a front hullámzása idején a megye sok községe többször is gazdát cserélt, a megye és annak székhelye igen súlyos anyagi károkat szenvedett. Nem volt jelentéktelen az a veszteség sem, amit a háború emberéletben követelt a polgári lakosság köréből. Az állatállomány legnagyobb részét a német hadsereg és a nyilasok vették igénybe, vagy hajtották el. Az ennek következtében előállott súlyos élelmezési helyzet a lakosság, elsősorban a gyermekek egészségi állapotát fenyegette. A