A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Móra Magda: A népoktatás Fejér megyében 1945 tavaszán

szerültek megérteni a felnőttek világából, mint az előttük járó generáció. Hamarabb váltak serdülőkké. „A diák és tanító viszonyát, különösen a serdülés korától kezdve, a megbeszélés, ne pedig a rideg utasítás jellemezze."

68 figyelmeztet az utasítás. Hogy ez az elv érvényesülni kezd iskoláinkban is, az nagyon érdekesen tükröződik a tanévzáró nevelői értekezletek jegyzőkönyveiben, különösen a székesfehérvári elemi iskolákban. A pedagógusnak és tanítványainak egymáshoz való viszonya az érdeklődés központjába kerül. Egy-egy tanító oktató és nevelői munkájának elbírálásakor — észrevehetően — egyik legfontosabb szempont ez. Így a Koppány utcai iskola I. osztályt tanító nevelőjének lelkes és fáradhatatlan munkájáról szólva külön kiemeli az igazgató: „Állandó családlátogatásai során a szülői háznál is támogatására volt a háború borzalmai és nélkülözései által fizikailag és idegileg is nagyon megviselt kis tanítványainak." Az V. és VI. osztály tanítójáról szintén elismeréssel említi: „Az iskola és a szülői ház közti kapcsolatot családlátogatásaival állandóan ébren tartotta." A VII. és VIII. osztály vezetőjéről szólva dícsérőleg mondja: ,,A tanulókat öntevékenységre szoktatta. Tanítványai példásan vették ki részüket az iskolai munkaszolgálatból." Az egész évi oktató és nevelő munka értékelése után, mint legfontosabb kérését hangsúlyozza az igazgató testülete előtt azt a feladatot, hogy „családlátogatásaikkal tartsák fenn a nyári szünidő alatt is a hasznos kapcsolatot az iskola és a szülői ház között és legyenek a szülők segítségére a gyermekek helyes nevelésében és irányítás ában.''

6 9 A székesfehérvári Ezredéves iskola tanévzáró értekezletén nemcsak azt állapítja meg örömmel a testület, hogy „a már züllésnek indult gyermeksereg" újra szívesen járt iskolába, és az eredmény is megfelelő, hanem azt is megelégedéssel említi, hogy „a szülők érdeklődése az iskola munkája iránt élénk volt." — Az egyébként a falvak jelentéseiben is több esetben hangot kap, hogy a szülői értekezleteken és rendezvényeken nagy volt az érdeklődés, a szülői ház és az iskola közelebb került. — Az Ezredéves iskola igazgatója a tanévzáró értekezleten külön kéri testülete tagjait, hogy „a nyári szünet alatt minél többször látogassanak el a gyermekek körzetébe."

70 Az iskolák jelentései, a tantestületi értekezletek jegyzőkönyvei hitelesen világítanak rá, hogy az oktatás munkája mellett mennyire előtérbe kerül a nevelés kérdése. „A csonka tanév elengedhetetlen nevelési feladata minden oktatóintézmény számára: a világnézeti áthangolás demokratikus szellemben. A dolgozó társadalom Magyarországát kell felépítenünk! Az új nevelésnek az új társadalmi és politikai világrend követelményeihez kell igazodnia. Minden nevelőnek tisztában kell lennie azzal, hogy nemzetünk egyik legjelentősebb átalakulásán megyünk keresztül!" — figyelmeztet az. utasítás. Hangsúlyozza a helyes nemzeti önismeret és a múlttal való leszámolás fontosságát. „Végleg szakítanunk kell azzal a veszedelmes kül- és belpolitikai, valamint