A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Móra Magda: A népoktatás Fejér megyében 1945 tavaszán

társadalmi rendszerrel, amely sok hazugságával, imperialisztikus ábrándjaival és kiáltó szociális igazságtalanságaival vétkes német bűvöletével, a faji kérdés egyoldalú felfogásával, a keresztyén jelző értékének lejáratásával — romlásba döntötte nemzetünket." Az utasítás hangsúlyozza, hogy ezt a problémát a gyerekekkel is meg kell értetnünk. Tudatosítanunk kell, hogy az ország súlyos helyzetének legfőbb oka, hogy elszakadtunk a valóságtól, délibábot kergettünk." Ahelyett, hogy tiszta, józan, hideg ésszel lemértük volna erőinket, feladatainkat, helyzetünket, és férfiasan szembenéztünk volna problémáinkkal, vágyálmokat kergettünk, súlypontunkat kihelyeztük önmagunkból, másoktól vártuk problémáink megoldását, s így saját magunk készítettük elő romlásunkat. Ezt a magatartást nem vihetjük magunkkal bontakozó jövőnkbe, s hogy ez ne is történhessék meg, azt már az iskolában biztosítanunk kell megfelelő neveléssel." Az utasítás a nevelők nevelése céljából előírja, hogy minél gyakrabban, lehetőleg hetenként tartsanak értekezleteket, vitassák meg a problémákat, mert az egyöntetű nevelői eljárás így biztosítható egyre jobban. A felvetett kérdések megbeszélésében a tervszerűség mellett a rugalmasság szempontja is érvényesüljön. Előírja az utasítás azt is, hogy minden városiban és községben 4—6 napos átképző tanfolyamókat kell tartani a pedagógusok számára. A nevelők jelentései arról számolnak be, hogy gyakran tartanak értekezleteket, ahol a nevelési és oktatási problémákat őszintén feltárják, megbeszélik, szívesen veszik az átképző tanfolyamok gondolatát, sőt elhatározzák megszervezésüket. A világnézeti áthangolódás és áthangolás a pedagógusoktól sok önállóságot kíván, mert az utasítás természetesen csak általános elveket szögez le»_ a gyakorlati megoldás minden nevelőnek saját feladata. ,,A tankönyvhiányból fakadó nehézségéket igyekezzék minden iskola a körülményekhez képest a legmegnyugtatóbb módon megoldani. A tankönyvek szelleme felett pedig őrködjék minden tanár a legéberebben! Leghelyesebb a korszerűtlenné vált részek helyes világításba helyezése. Ezzel a módszerrel derül a legkívánatosábban fény arra, hogy mi is a legfontosabb különbség a letűnt és most születő világ között."

71 A Magyar Közlöny május 18. számában megjelenő a VKM. 1883—1945. sz. rendelete — a tankönyvek felülvizsgálatára nézve — már részletesebb irányítást ad. A rendeletet megyénk tanfelügyelője körlevélben ismerteti a körzeti iskolafelügyelőkkel. Ennek érdekében háromtagú bizottságot kell alakítani a munka elvégzésére minden iskolában. Az igazgatónak ki kell jelölnie két tanítót, vagy szaktanárt, s a nevelői szakszervezet is küld egy tagot. A felülvizsgálatnak elsősorban a történeti, irodalmi, földrajzi, gazdasági és társadalomismereti, valamint közgazdaságtani tankönyvekre kell kiterjednie. A bizottság feladata, hogy kijelölje, melyek azok a részek, amelyeket teljesen el kell hagyni a tananyagból és melyek azok, amelyeket módosítani kell. A bizottságnak a módosítás tartalmára is javaslatot kell tennie. A bizottság javaslatait közli a testü-