A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Móra Magda: A népoktatás Fejér megyében 1945 tavaszán

Egy másik csoport a beiskolázást ugyan elvégzi, de hamarosan mégis megszünteti a felsőtagozatot. Ercsiben ezt a tanulók kevés létszámával indokolják. „A felsőtagozat 92 létszámából az első héten 18 jelent meg, már csak 1—2." Hangsúlyozzák, hogy pedagógiai szempontból is ez látszik helyesebbnek, „hogy az alsótagozat alaposabb oktatást nyerhessen."

47 Ercsi község rk. fiúiskolája már világosan kimondja: „A felsőtagozat április óta nem jár, mert községünk helyzete olyan, hogy a szülők nem nélkülözhetik nagyobb gyermekeiket."

48 Vértesacsáról írják: „A VII.—VIII. osztályokból eddig senki sem jelent még meg tanításra."

40 Iszkaszentgyörgyön: ,,A VII.—VIII. osztályokban a mezei munkák miatt szünetel a tanítás."

50 Vértesbogláron sem jár a felsőtagozat: „Most a férfikéz még jobban hiányzik a mezei munkából, mint valaha, a munkáskezet gyermekeink-pótolják."

51 — írják. Kislángról így jelentenek: ,,A felsőtagozat száma azért oly csekély, mert a beiratkozott tanulók 80 %-a nem jár iskolába."

52 Ercsiben a rk. leányiskolában „a felsőtagozatnak 35 %-a jár iskolába."

53 A jelentés ugyan itt nem indokol, de tudjuk, hogy a falusi háztartásokban a mezőn dolgozó anyák helyett a nagyobbacska lányok végzik otthon a házimunkát és vigyáznak a kisebb testvérekre. Nemcsak a felsőtagozatban ilyen nehéz azonban a helyzet^, az alsóban sem sokai jobb. Ercsiben a rk. leányiskolában az alsótagozatnak 60 %-a jár csak rendszeresen, ugyanitt a községi iskolákban csak az 50 %.

54 Magyaralmáson a tanulóknak több, mint fele nem jár. A tanító tehetetlenül áll: ,,A szülőkhöz intézett többirányú felhívás sem járt kellő eredménnyel. Arra hivatkoztak, hogy igásállat híján kénytelenek földjeiket kézierővel megmunkálni, és ebben nagyobb gyermekeik segítségére nélkülözhetetlen szükségük van."

55 Természetesen van olyan család, ahol már a 10 éves is nagyobbnak számít, vagy éppen az, a legnagyobb. Egyes falvak vagy puszták általánosságban jelentenek, mint pl. Szilfamajor. „Az iskolázás az alsó négy osztályban kielégítő, a felsőbb osztályokban a mulasztás nagy."

56 Sóskúton: ,,A felsőtagozat nagy része nem jár iskolába."

57 Martonvásáron a beírt 466 tanulóból 251 jár,

58 Seregélyesen 234 volt az őszi létszám, s ebből 84 jár rendszeresen májusban.

59 Velencén ősszel 154 tanuló iratkozott be s tavasszal 68 maradt,

60 Kápolnásnyéken osztályonként 5—6 jár.

61 Megdöbbentő a hiányzóknak Vértesacsáról jelentett száma is. 363 tanulót írtak be ősszel. „Az I.—II. osztályból átlag 20, a III.—IV. osztályból átlag 25, az V—VIII. osztályokból átlag 110 tanuló hiányzik naponta. A falu férfilakossága nagy részben távol van, és a gyermekeket szüleik házi és mezei munkákra alkalmazzák." — írja a tanító.

62 Pusztazámor és Szár község a nagymértékű mulasztásokat úgy akarja megakadályozni, hogy a tanév megrövidítését tervezi. Pusztazámoron a felsőtagozat már április 15^én befejezte a tanévet s ezt nem is nagyon magyarázgatja az igazgató tanító, csak megjegyzi, hogy községükben január 9. óta „kisebb-nagyobb megszakítással