A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Móra Magda: A népoktatás Fejér megyében 1945 tavaszán

feleségei, tanítóképzőt végzett leányai, sőt itt-ott tanítójelöltek — állnak be. Pusztaszabolcson négy nevelőből kettő tanítójelölt, Tordason az alsótagozatot egy tanítójelölt vezeti, Előszállás—Daruhegyen a két tanerőből az egyik negyedéves tanítójelölt. Tordason a íélsőtagozatot a református lelkész vezeti, Kajászószentpéteren szintén a református lelkészt kéri meg a falu, Zámolyon egy állami tanítónővel együtt, Vértesacsán egyedül a református lelkész tanít. Vérteskozmán a katolikus plébános veszi át az oktatást az elmenekült tanítónő helyett, akiről megjegyzi, hogy a német megszállás idején olyan volt a magatartása, hogy „visszatérése a faluba nem kívánatos,"

42 A tárgyi és személyi feltételek lehető legjobb biztosítása sem tudja azonban az ősszel beírt tanulólétszámot megtartani. Községeink egynegyed része az indulás kezdetén csak az alsótagozatot tudja összehozni, iskoláink közül egynegyed része hat osztállyal indul, de több, mint fele elindítja a nyolc osztályt, csak éppen beiskolázni nem tudja. Ennek különböző okai vannak falun és városon. Megyénk tanfelügyelője így beszél a város problémáiról: ,,A szülők az ajtó-ablak nélküli tantermek és a kósza hírek miatt vonakodtak gyermekeiket az iskolába beadni. A tanulólétszám csak lassan emelkedett. Az előző tanévben beírt 3870 létszámmal szemben a folyó tanévben csupán 1600 járt iskolába. A felsőtagozat tanulói közül csak kevés járt rendszeresen. A nagy többség tönkrement szülei segítségére volt, otthon dolgozott."

43 A tanfelügyelő nem említi külön, de az ősszel beiratkozott tanulók magas létszámában a csak átmenetileg itt tartózkodó menekültek és a városból az ostrom idején menekülők gyermekei is szerepeltek. Ezek természetesen nem kezdték el az, iskolát tavasszal Székesfehérváron. Bizonyára csekély volt azonban számuk a pairaszt^negyedek mezőgazdasági munkák miatt visszatartott tanulóival szemben, akiket a férfi nélkül maradt paraszti háztartások nem nélkülözhettek, így vagy teljesen kimaradtak az iskolából, vagy nagyon ritkán jártak. Ez a probléma még fokozottabban jelentkezett falun és akadályozta a íelsőtagozat beiskolázását. A miniszteri utasítás kéri a pedagógusokat, hogy különös gondjuk legyen a falusi tanulóifjúságra. „Minden igazgató, tanár, tanító kövessen el minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy lehetőleg minden tanuló folytassa tanulmányait. Különös gondot kell fordítani az iskolai gócpontoktól távolabb élő falusi tanulóifjúságra, mert méltánytalan volna, ha ezek a tanulók háttérbe szorulnának helyzeti előnyök között élő tanulótársaik mögött."

44 Mint említettem, a jelentést tevő iskolák negyedrésze meg sem szervezi a felsőtagozatot az indulás idején. Szabolcs-puszta teremhiányra hivatkozik: „A felsőtagozat tanítását nem kezdhettük el, az alsótagozat tanítását is csak teremváltással végezhetjük."

45 Pákozdon a ref. iskola a sürgős tavaszi munkákkal érvelve jegyzi meg: „Az iskolának csak az alsótagozatát tudtuk berendelni."

40 Velence is így jelent: „A sürgős mezei munkák miatt a felsőtagozatot beiskoláztatni nem lehet."