A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Móra Magda: A népoktatás Fejér megyében 1945 tavaszán

korlati jellegű.

22 Iváncsa és Soponya hasonló helyzetet jelent.

33 A pákozdi rk. iskola így ír: „A tanítást május 11-én megkezdtük a káptalani gazdatiszti lakás kertjében, padok és felszerelés nélkül".

3

'

1 Az egymásrautaltság közelebb hozza az embereket és eltörli a, felekezeti különbségeket. A miniszteri rendeletben előírt átmeneti összevonásokat a községi és felekezeti iskolák között mindenütt végrehajtják, ahol erre szükség van. Készségesen, jóakarattal, vita és vetélkedés nélkül — sőt talán az idevonatkozó rendelet ismerete nélkül — határoznak így az illetékes vezetők. Iszkaszentgyörgyről jelentik: ,,A református tanító katonai szolgálatból még nem tért vissza, és ezért közös elhatározással és megállapodással mind a rk., mind a református gyermekeket együtt tanítjuk."

25 Inota így jelent: ,,A református tanulók tanítása a rk. iskola belső termében folyik."

36 Fehérvárcsurgóról így ír a rk. iskolaszék elnöke, azaz a plébános. ,,A tanítást a móri orosz katonai parancsnok intézkedéseié f. év április 16-án megkezdtük... Mivel a római katolikus iskola összes tanterme a háborús állapot következtében hasznavehetetlenné vált, a helybeli református iskola egyik tantermében folyik az oktatás."

37 Verébről így jelentenek: ,,A református tanerő hiányzik, a rk. tanító otthon van, terv az, hogy a ref. iskolát összevonják a rk. iskolával."

38 Alcsúton „a református iskola egyetlen tanítója még életjelt nem adott magáról katonai szolgálata óta, az ötös tanáccsal egyetértve, az uradalmi iskola tanítója vállalta úgy a ref. iskola, mint az uradalmi fiúiskola növendékeinek együttes tanítását. A két iskola felszerelését egyesítettük."

33 Az összevonásokat, mint láttuk, nemcsak a tanítás tárgyi feltételeinek hiánya diktálta, de a jó nevelő-oktató munka személyi feltételei is nagyon kevés helyen voltak biztosítva. Az előző tanévhez viszonyított teljes nevelői létszámmal nagyon kevés iskola kezdi az iskolaévet. „Az iskolai munka megindulásakor a város összesen 76 tanítója közül csupán 22 volt a város területén" — írja a tanfelügyelő 1945 júliusában.

40 Szár—Újtelepen, Baracska—Nagyhalom-pusztán, Kőhányáspusztán, Világos-pusztán, Nagyhantoson, az Etyekhez tartozó Háromrózsa-pusztán tanítóhiány miatt nincs tanítás. Üjbarokon 105 tanuló vár tanítóra. Sárszentmihályon csak június 4-én indulhat meg az iskolai munka, mert egy tanító katona, egy tanerő elmenekült, és a harmadik tanítói állás már 1944 őszén betöltésre várt s nem került rá sor.

41 Pázmándon négy tanító hiányzik, egy tanít, Baracson, 11 tanerőből 3 katona és még nem tért vissza, Sóskúton a nyolcból négy tanerő, Vértesacsán, nyolcból kettő maradt, Etyeken tizenegyből öt hiányzik, Ráckeresztúron a három katona tanerő közül egy elesett, kettő nem tért vissza. A hiányzók helyére egyes falvakban menekült tanerők, oklevéllel rendelkező szerzetesnők, másutt a távollevő tanítók okleveles