A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Strasszer György: Párt-viszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában, 1945 nyarától 1946 tavaszáig
A párttagság megduplázását egyik járásban sem sikerült elérni. Legjelentősebb volt a növekedés a váli járásban, ahol szeptember 18-tól november 4-ig 2073-ról 3368-ra emelkedett a tagság létszáma, ezen belül a női tagok száma 348-ról 768-ra. A székesfehérvári járásban 1220, a móri járásban 630 fő gyarapodást eredményezett a tagtoborzás. A legrosszabb eredményt a kihívó sárbogárdi járás érte el. Nem hozott számottevő eredményeket a tagtoborzás Székesfehérvárott sem. 114 Egyes községekben a tagtoborzás idején az átlagosnál is nagyobb mértékű emelkedés következett be a párt taglétszámában. Októberben a móri párttagság — (zárójelben közöljük az első ismert adatot és a keltezés hónapját) — 629 (április —169), a gánti 135 (április —12), a magyaralmási 176 (április — 8), a csákvári 160 (április—28), a bodajki 120 (április — 38), a sárszentágotai 276 (május — 4), a táci 113 (szeptember—70), a fülei 70 főre (augusztus — 20) emelkedett. 115 A szervezeti növekedés idején a párt nagy gondot fordított a pártfegyelemre, a vezetőségek erkölcsi és politikai színvonalának emelésére, a párttól idegen elemek eltávolítására a párttagság sorából, vagy a vezetésből. Ezidőben váltották le a kiskirálykod ó pusztaszabolcsi nemzeti bizottsági elnököt, a perkátai párttitkárt, a kálozi pártszervezet propagandistáját, és másokat. Több helyi vezetőt és párttagot kizártak a pártból. 116 A párt erőfeszítéseket tett befolyásának növelésére az újgazdák és a hadifoglyok körében. Az újgazdáknak kölcsönt szerzett, és egyre többet foglalkozott a hadifoglyokkal, azok ügyeivel, hazatérésével és itthon maradt családjaik gondjaival. A kommunisták, bár kétségtelenül túlbecsülték kezdeti eredményeiket, nem számítottak arra, hogy gazdasági erőfeszítéseik és szervezési akcióik automatikusan biztosítják majd a választási sikert. Erőteljes és változatos tömegagitációs munkába kezdtek a választási küzdelem során. Ennek csak egyik — kétségkívül kedvelt és eredményes — formája volt a választási gyűlések sorozata. Szeptemberben a párt választási nagygyűléseket tartott a járási központokban és községekben. Adonyban 300, Sárosdon 400, Pátkán 100, Polgáraiban 130 résztvevő előtt ismertették a párt programját. Vasutasgyűlést rendeztek Székesfehérváron, értelmiségi gyűlést Sárbogárdon?^ Egyes községekben a munkásegység szellemében közös kommunista és szociáldemokrata gyűlésekre is sor került. 118 A választási küzdelem idején több helyen javult a viszony a két munkáspárt között, erősödött az együttműködésre való törekvés. Erről számolt be a székesfehérvári járási titkár Polgárdi politikai helyzetével kapcsolatban. A perkátai titkár bejelentette, hogy a választással kapcsolatban hetente tartottak egy-egy összekötővel pártközi megbeszélést. Paritásos képviseletet alakítottak ki az ifjúsági szövetségben, a nőszövetségben és a községi kulturális bizottságban. 119 A székesfehérvári építőmunkások szakszervezeti gyűlésükön a munkáspártok közös listája mellett foglal-