A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Strasszer György: Párt-viszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában, 1945 nyarától 1946 tavaszáig

tak állást. Ezt a javaslatot a városi szakmaközi értekezleten is felvetették, de nem hoztak határozatot.

120 Találkozunk azonban a rivalizálás újabb eseteivel is. A nádam' szociáldemokraták egy része októberben kilépett a pártból, és megalakította a kommunista pártszervezetet.

121 Ez a tény is mutatja azt a körülményt, hogy a helyi pártviszonyok 1945 őszén sem állapodtak meg véglegesen, és a pártok összetételében erőteljes fluktuáció volt. A párttagok pártjukhoz való viszonyát pártjuk helyi szerepe, tevékenysége erőteljesen befolyásolta. A választási kampányban valamennyi párt •— a Kommunista Párt is — különös figyelmet szentelt a nőknek, sok energiát fordított a női választók megnyerésére. Október 2-án mindkét munkáspárt a nőkérdésnek szentelte pártnapját, ahol a női választók megnyerésének fontosságát hangsúlyozta, a nők körében folytatandó munka módszereit kereste. Erre annál is inkább szükség volt, mert a Kisgazda Pártnak a családi élet védelmét kisajátító, a vallásos érzelmeket megnyerő jelszavai a női választókra nem maradtak hatástalanul. Ezt a hatást csak a női szavazók felvilágosításával és a megnyerésükre irányuló szervezett agitációs munkával lehetett ellensúlyozni. A választásra való felkészülés, majd a választás során kapcsolták be — első ízben a megye történetében — az aktív politikai szereplésbe a nőket, akik nagy számban vettek részt a különböző választási akciókban, bizottságban, majd a szavazásban is.

122 Októberben aktivizálódott az MNDSZ is, szervezeti élete pezsgésnek indult, munkája, célkitűzései iránt növekedett az érdeklődés.

12,3 Meghonosított a párt a választási agitáció folyamán új módszereket is. Ezek alkalmasak voltak arra, hogy az emberek mindennapi életén keresztül hassanak politikai tájékozódásukra, segítsék gondjaik, nehézségeik megoldását, ezáltal tehát közelebb hozzák a párthoz a tömegeket. Székesfehérvárott négy panasz- és tanácsadó irodát létesített azzal a céllal, hogy ezeket később választási irodákká fejlessze. A községekben panasznapokat rendeztek a kommunisták.

124 A választási kampány idején építették ki Székesfehérvárott az utcabizalmi-rendszert. A városi szervezet tagjaiból kultúrgárdát alakítottak, amely a helyi és vidéki választási röpgyűléseken agitatív erejű műsort szolgáltatott. Az erre alkalmas párttagokat felszólították választási jelszavak és kortesnóták készítésére. A párt helyi erőit, agitátorait nagy számmal vetette be a választási kampány idején a politikai munkába, mégis nagyon hiányolta a budapesti kerületek segítségét az agitációs munkában.

125 A szociáldemokraták választási agitáciőja nem volt ennyire átgondolt és változatos. A választási kampány során arra törekedtek, hogy bebizonyítsák eredményes részvételüket az ország újjáépítésében, és a vezető pozíciókban végzett munkával igazolják a párt vezető szerepét. Szeptember 6-i pártnapjukon készültek fel a választási küzdelemre, amelyben a szociáldemokraták legfontosabb feladatát abban határozták meg, hogy „meg kell mutatni a választások előtt és a választásokon, hogy a Szociáldemokrata Párt ve-