A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Strasszer György: Párt-viszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában, 1945 nyarától 1946 tavaszáig

A gazdasági kibontakozás programja nehéz körülmények között született meg. Súlyosbodtak a nehézségek a közellátásban: szeptember elején még a júliusi lisztfejadagokat sem osztották ki. Nagy gondot okozott még a minimális készletek felhalmozása, a létminimum biztosítása is. Késett a beígért újjáépítési kölcsön, összege egyre jobban zsugorodott, s amikor folyósítani kezdték, értékét eleve illuzórikussá tette a gyorsuló infláció. Az újjáépítéshez hol cserép hiányzott, hol mész. A közlekedési és szállítási gondok enyhítésére a szovjet városparancsnokság szeptemberben tehergépkocsikat és benzint kölcsönzött a városnak. A párt képviselői egyre hevesebben támadták a Kisgazda Pártot a nehézségek demagóg kihasználásáért, pártpolitikai hasznosításáért. A támadások éle a kisgazdapárti vezetés alatt álló Földművelésügyi Minisztérium ellen irányult, amelyet a megye újjáépítésének szabotálásával vádoltak.

107 Ezzel szemben a kommunisták jogosan mutatták rá arra, hogy nem Ígérgetnek, hanem dolgoznak. ,,Mi voltunk azok, akik a gazdakölcsönnel foglalkoztunk. A Kisgazda Párt, illetve annak pénzügyminisztere meg akarta ezt akadályozni, de viszont biztosítani akarták a parasztság sztrájkjogát, hogy ezzel szembeállítsák a parasztságot és az ipari munkásságot." Rudas István városi titkárnak e szavai a szeptember 18-i pártnapon hangzottak el, és már a Kisgazda Párt reakciós elemei elleni harc fokozódására utaltak.

108 Gazdaságpolitikájában és választási programjában a párt egyre erőteljesebben lépett fel a szabadkereskedelem ellen, a kötött gazdálkodás bevezetéséért.

109 A városi törvényhatósági bizottságban Kun Elemér, a Nemzeti Paraszt Párt megyei titkára is a szabadkereskedelem ellen foglalt állást.

110 A párt választási erőfeszítéseinek másik iránya és célja szervezeti erősítése és tömegbefolyásának kiszélesítése volt. A központi instrukcióknak megfelelően a megyei titkárság tagszervezési versenyt hirdetett a járások között. Egyes járások párosversenyre léptek a taglétszám növelésére.

111 A kampány célja a taglétszám megduplázása volt. Bármilyen ellentétesnek tűnik is ez a szervezési kampány, pártépítési módszer a lenini szervezési elvekkel, az adott helyzet, a hatalmi harc, a választási eredmények megalapozása gyakorlatilag szükségessé, elméletileg pedig indokolttá tette a tagfelvétel normáinak lazítását. A párt hatalmi pozícióinak megőrzése, kiterjesztése és a szavazatok biztosítása érdekében szimpatizánsok beléptetésére törekedett. A pártépítés megyei kampánya is magán viselte az országos mozgalom összes jegyét, hiányosságait és nagyjából ugyanazokkal a következményekkel járt.

112 A kampány következtében egyes területeken jelentős mértékben növekedett a párt taglétszáma.

113 Egészében a kampány azonban a mennyiségi célkitűzések teljesítését sem eredményezte, - a párt minőségi összetételében pedig erőteljes felhígulást okozott. A pártépítés szempontjából mindenképpen eredményesebbnek kell tekintenünk a gyenge szervezetek megerősítésére irányuló munkát, főleg a székesfehérvári járásban.