A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Strasszer György: Párt-viszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában, 1945 nyarától 1946 tavaszáig
A politikai sikerek szolidan kamatozni kezdtek a párt szervezeti fejlődésében is. Augusztusban Székesfehérvárott 257 taggal nőtt a párttagok száma, nagyrészt az üzemekben. Jelentősen emelkedett a vasút, a posta és a Dermata bőrgyár pártszervezeteinek létszáma is: A párt megyei vezetői a kibontakozásnak, a párt szervezeti fejlődésének szerény, de újabb fellendülést mutató sikereit, a koalíciós partnerek aktivitásának mérséklődését, s a megyei törvényhatósági bizottság ülésén elért győzelem jelentőségét egyaránt túlbecsülték. A megyei bizottság szeptember 9-i jelentésében politikai szélcsendnek jellemezte az augusztus végi, — szeptember eleji időszakot és arra a következtetésre jutott, hogy „nagyon jó volna itt Fejér megyében a NPP-tal együtt menni egy hármas listával, ez egy döntő győzelmet jelentene a Fejér megyei reakciós Kisgazda Párttal szemben." 09 Szélcsendről persze szó sem volt. A politikai élet látszólagos nyugalma mögött új ellentmondások érlelődtek, tovább polarizálódtak a politikai erők, és a demokratikus pártok eltérő álláspontjának kifejtésére is sor került néhány újabb kérdésben. Említettük már, hogy a Kommunista Párt szervezeti offenzívája, a tömegszervezetek felé való irányulása a rivalizálási tendenciát erősítette a Szociáldemokrata Párttal szemben, és annak a részéről is. Ezt az együttműködés fontosságáról és fejlesztéséről elhangzó nyilatkozatok sem feledtették. A megyei szociáldemokraták mereven elutasították már az egységes ifjúsági szervezetben való részvétel gondolatát is az augusztusi megbeszélésen. Pedig néhány nappal előbb' az Alba mozibeli szociáldemokrata népgyűlésen Kis Lóránd belügyminisztériumi államtitkár és Száva István, a „Népszava" főszerkesztője is az együttműködés gondolatát hangsúlyozták. „Tartjuk a szövetséget az összes pártokkal, bár végső célkitűzéseink csak a kommunista test vérpárttal azonosak" — mondotta Kis államtitkár, és kijelentette, hogy „a két munkáspártot már semmi sem állíthatja szembe egymással, mint 1919-ben." A megyei politikában felvetődő gyakorlati kérdések megoldásában ez az együttműködés, mint láttuk, korántsem volt idillikus. Igaz, hogy az alapvető területeken, főleg a hatalom kérdésében és a kisgazdapárti reakció elleni harcban az egységes front egészében szilárd volt, de a fronton belül a két párt viszonyában adódtak feszültségek és időnként repedések is. Ilyen probléma volt a rendőrség kérdése, amely a megyei törvényhatósági bizottság kialakítása mellett a másik fő kérdése volt a demokratikus hatalom megyei stabilizálódásának és a munkása MÁV műhelyé a MÁV fűtőházé a MÁV forgalomé a Postáé a Dermata bőrgyáré 22-ről 36-ra, 15-ről 47-re, 47-ről 90-re, 28-ról 56-ra, 28-ról 56-ra. 98