A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Strasszer György: Párt-viszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában, 1945 nyarától 1946 tavaszáig

politika biztosítékának. Július 28-án Kádár János részvételével rendőraktívát tartottak a megyében, majd augusztus 20-án ezt a második aktíva követte. Ez a két értekezlet fontos állomás volt a demokratikus rendőrség fejlődésében. A rendőrség kérdésében is voltak viták a két párt között, és ezekben a vitákban Nagy Ernő megyei szociáldemokrata párttitkár hajlamosnak mutatkozott a kisgazdapárti vezetőkhöz való közeledésre. A városi törvényhatósági bizottsági ülésen a szociáldemokraták a kisgazdákkal együtt a pártközi megállapodás; ellenére leszavazták a városi politikai osztály vezetőségébe javasolt kommunistákat.

100 Az SZDP mindenáron szociáldemokrata állású rendőrkapitányt szeretett volna a megye rendőrsége élére, a Kommunista Párt viszont ragaszkodott Guba kommunista főkapitány megtartásához. Ez ügyben több ízben is kérelemmel fordultak a párt Budapesti Területi Titkárságához, ^személyesen Rajk Lászlóhoz. Antal István szociáldemokrata államtitkár a helyi vezetőkkel tárgyalt ez ügyben augusztus 16-án. A rendőrfőkapitány kérdésének a megoldását a-KP vezetői felülről, kinevezés útján várták, mert számításaik szerint a megyei törvényhatósági bizottságban e kérdésben 39:41 arányban kisebbségbe szorultak volna.

101 A Szociáldemokrata Párt XXXIV. kongresszusának küldöttei, Szabó István főispán és Nagy Ernő párttitkár a munkásegység gondolatát és a további együttműködés programját hozták haza magukkal. Ennek adott hangot az augusztus 22-i pártnapon a főispán.

102 A kongresszus azonban útravalót nyújtott a pártban meghúzódó jobboldali nézetek képviselőinek is nézeteik kifejtésére, felerősítésére. Egy héttel később, az újabb szociáldemokrata pártnapon Mikó István városi pártelnök már nyílt támadást intézett a Kommunista Párt szákszervezeti politikája ellen: „Tiltakozunk az ellen is, hogy a szabad szakszervezeteket, amelyek a dolgozók gazdasági szervei, politikai érdekek szolgálatába állítsák. Szívesen menetelünk együtt. — mondotta — de elérkezett az ideje annak is, hogy a másik oldalon ennek az őszinte együttműködésnek elhárítsák végre az akadályait." A szeptember elején kibontakozó választási kampány átmenetileg újra az egységtörekvéseket erősítette meg. Ez a politikai együttműködés megerősítése irányában hatott a munkáspártok között. Ezt inspirálta a budapesti választásokon indított egységlista is. A választási harcra a megyében csak a Kommunista Párt dolgozott ki részletes programot. A megyei titkárság augusztus 31-i megbeszélésén határozták meg először a választási munka tennivalóit. Három területen foglalták össze a választási kampány főbb céljait és teendőit: a gazdasági újjáépítés fokozásában, a párt szervezeti erősítésében, tömegbefolyásának kiszélesítésében és a választási propagandában.

103 A választási harc elsőrendű feladatának a párt a gazdasági élet, főleg a mezőgazdaság fellendítését tekintette. Ebben lehetőséget látott arra is, hogy újabb hídfőállásokat szerezzen politikai és szervezeti befolyására, szövetségi kapcsolatainak fejlesztéséhez. A párt